A munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályok a 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján 2012. január 1-től
Értelmező rendelkezések
· veszélyeztetés: munkaeszköz, anyag, keverék, munkafolyamat, munkaszervezés, technológia esetén - ideértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is - a szükséges védelem elmaradása;
· közvetlen veszélyeztetés: a veszélyeztetés térben és időben konkretizálódik, tehát meghatározott személyt vagy személyeket érint, realizálódása előreláthatóan rövid időn belül bekövetkezhet;
· súlyos veszélyeztetés: amelyet jogszabály annak minősít, továbbá amely a baleset, betegség bekövetkezésének magas valószínűségét jelenti, és amelynél a nagymértékű károsodás várható, különösen a súlyos munkabaleset, foglalkozási megbetegedés vagy fokozott expozíció;
· munkavédelmi norma: a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 11. § és 12. §- ában meghatározott munkavédelemre vonatkozó szabályok
A munkavédelmi bírság mértéke
A munkavédelmi bírság alapösszege a súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként:
ÖTVENEZER FORINT.
A megállapítás: |
A szorzószám |
2-4 munkavédelmi normasértés |
1,5 |
5-7 munkavédelmi normasértés |
2 |
8-nál több munkavédelmi normasértés |
3 |
Ha a veszélyeztetés időtartama |
A szorzószám |
egy óránál tovább fennállt |
1,3 |
nyolc óránál tovább fennállt |
1,5 |
egy hétnél tovább fennállt |
3 |
egy hónapnál tovább fennállt |
5 |
Ha a munkáltató mulasztása miatt |
A szorzószám |
fokozott expozíció következett be |
1,2 |
munkabaleset vagy egészségkárosodás |
1,5 |
súlyos munkabaleset következett be |
3 |
halálos munkabaleset következett be |
10 |
2 éven belüli ismételt jogerős bírság súlyos veszélyeztetés |
1,5 szeres |
Kkv és egyéni vállalkozó esetén: |
0,8-szorosára |
A hatóság a bírság mértékét mérlegelési jogkörében legfeljebb 20%-kal megemelheti ha:
határértékkel jellemzett kóroki tényezőkre megadott határérték túllépése a 10%-ot meghaladja, |
a munkavédelmi normában meghatározott mérték túllépése a 10%-ot meghaladja, |
a munkáltató nem bízott meg munkavédelmi szakembert |
nincs a munkáltatónál biztosítva a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás |
II. vagy III. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatónál az előírt kockázatértékelés hiányzik, |
a munkavédelmi oktatás nem került megtartásra; |
a munkáltató nem szervezte meg a munkavédelmi képviselő választását |
nem biztosította a megválasztott munkavédelmi képviselő működési feltételeit, |
nem alkalmazott biztonsági és egészségvédelmi koordinátort, vagy |
a munkáltató a munkavégzés hatókörében tartózkodó személy életét, testi épségét és egészségét is veszélyezteti |
A megállapított munkavédelmi bírság mértékét a munkavédelmi hatóság mérlegelési jogkörében legfeljebb 20%-kal csökkentheti ha
a munkáltató tényfeltárást segítő magatartást tanúsított; |
a veszélyeztetés megvalósulásában a munkavállaló szabályszegő magatartása is közrejátszott vagy |
a munkáltató a hatályos munkavédelmi előírásoknál szigorúbb megelőző intézkedéseket valósít meg. |
A Kormány 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelete
a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról
II. FEJEZET
A TŰZVÉDELMI BÍRSÁG
7. § (1) A tűzvédelmi hatóság az 1. mellékletben megjelölt szabálytalanság esetén az ott rögzített mértékben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. Az 1. mellékletben foglalt táblázat 1–8., 12–18., 20–24., 29., 30. és 36. sorában rögzített szabálytalanságok esetén a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező.
(2) Ha az 1. mellékletben rögzített szabálytalanság ismételten fordul elő, a tűzvédelmi bírságot ki kell szabni.
(3) Több szabálytalanság együttes fennállása esetén a bírság mértéke az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összege, de legfeljebb 10 000 000 forint.
8. § (1) A tűzvédelmi bírság kiszabására elsőfokon – az 1. melléklet 37–39. sorában rögzített eseteket kivéve – a szabálytalanságot észlelő tűzvédelmi hatóság jogosult abban az esetben, ha az észlelt szabálytalanság a hatóság adott eljárásához közvetlenül kapcsolódik, vagy a szabálytalanság helyszínének tűzvédelmi hatósági ellenőrzésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. Az 1. melléklet 37–39. sorában rögzített esetekben a központi szerv jogosult a bírság kiszabására.
(2) Másodfokon az I. fejezetben megjelölt másodfokú hatóság jár el.
9. § (1) A tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól.
(2) A tűzvédelmi bírság ugyanazon tényállás mellett – az azonnal megszüntethető szabálytalanságok kivételével – a tűzvédelmi bírságot kiszabó jogerős határozat közlését követő két hónap elteltével szabható ki ismételten.
(3) A tűzvédelmi bírság kiszabásáról szóló jogerős határozatot – az 1. melléklet 37–40. sorában foglalt esetek kivételével – statisztikai okokból, illetve a felügyeleti jogosítványok gyakorlásának elősegítése céljából a központi szervvel is közölni kell.
(4) A tűzvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a hatóságnak a jogsértésről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.
1. melléklet a 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelethez
|
Tűzvédelmi szabálytalanság |
Tűzvédelmi bírság |
Tűzvédelmi bírság |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1. |
Tűzvédelmi előírás megszegése, ha az tüzet idézett elő |
100 000 |
1 000 000 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2. |
Tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges |
200 000 |
3 000 000 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
3. |
Tűzvédelmi szabály megszegése, ha azzal közvetlen tűz vagy robbanásveszélyt idéztek elő |
100 000 |
1 000 000 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
4. |
Menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése oly módon, hogy a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem biztosított |
30 000/kijárat |
45 000/kijárat |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
5. |
Tömegtartózkodásra szolgáló létesítmény esetén a menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése oly módon, hogy a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem biztosított |
60 000/kijárat |
90 000/kijárat |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
6. |
Menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat lezárása, leszűkítése oly módon, hogy a menekülő számára az nem szüntethető meg azonnal |
200 000/kijárat |
300 000/kijárat |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
7. |
Tömegtartózkodásra szolgáló létesítmény esetén a menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat lezárása, leszűkítése oly módon, hogy a menekülő számára az nem szüntethető meg azonnal |
300 000/kijárat |
400 000/kijárat |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
8. |
Kiürítésre figyelembe vett közlekedőn, folyosón éghető anyagok, tárgyak elhelyezése a tűzvédelmi hatóság engedélye nélkül |
60 000/közlekedő |
100 000/közlekedő |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
9. |
Az I. fokú tűzvédelmi hatósággal történt egyeztetés nélkül a kiürítésre figyelembe vett közlekedőn, folyosón éghető installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok, továbbá egyéb éghető anyagoknak az elhelyezéssel érintett fal- vagy a padló felületének 30%-ánál nagyobb mértékű részét borító elhelyezése (a beépített építési termékek és biztonsági jelek kivételével)
|
100 000 |
1 000 000 |