TÜZVÉDELMI BIRSÁG

A munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályok a 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján 2012. január 1-től

Értelmező rendelkezések

·       veszélyeztetés: munkaeszköz, anyag, keverék, munkafolyamat, munkaszervezés, technológia esetén - ideértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is - a szükséges védelem elmaradása;

·       közvetlen veszélyeztetés: a veszélyeztetés térben és időben konkretizálódik, tehát meghatározott személyt vagy személyeket érint, realizálódása előreláthatóan rövid időn belül bekövetkezhet;

·       súlyos veszélyeztetés: amelyet jogszabály annak minősít, továbbá amely a baleset, betegség bekövetkezésének magas valószínűségét jelenti, és amelynél a nagymértékű károsodás várható, különösen a súlyos munkabaleset, foglalkozási megbetegedés vagy fokozott expozíció;

·       munkavédelmi norma: a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 11. § és 12. §- ában meghatározott munkavédelemre vonatkozó szabályok

A munkavédelmi bírság mértéke

A munkavédelmi bírság alapösszege a súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként:

ÖTVENEZER FORINT.

A megállapítás:

A szorzószám

2-4 munkavédelmi normasértés

1,5

5-7 munkavédelmi normasértés

2

8-nál több munkavédelmi normasértés

3

 

 

Ha a veszélyeztetés időtartama

A szorzószám

egy óránál tovább fennállt

1,3

nyolc óránál tovább fennállt

1,5

egy hétnél tovább fennállt

3

egy hónapnál tovább fennállt

5

 

 

Ha a munkáltató mulasztása miatt

A szorzószám

fokozott expozíció következett be

1,2

munkabaleset vagy egészségkárosodás

1,5

súlyos munkabaleset következett be

3

halálos munkabaleset következett be

10

 

2 éven belüli ismételt jogerős bírság súlyos veszélyeztetés

1,5 szeres

Kkv és egyéni vállalkozó esetén:

0,8-szorosára

 

A hatóság a bírság mértékét mérlegelési jogkörében legfeljebb 20%-kal megemelheti ha:

határértékkel jellemzett kóroki tényezőkre megadott határérték túllépése a 10%-ot meghaladja,

a munkavédelmi normában meghatározott mérték túllépése a 10%-ot meghaladja,

a munkáltató nem bízott meg munkavédelmi szakembert

nincs a munkáltatónál biztosítva a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás

II. vagy III. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatónál az előírt kockázatértékelés hiányzik,

a munkavédelmi oktatás nem került megtartásra;

a munkáltató nem szervezte meg a munkavédelmi képviselő választását

nem biztosította a megválasztott munkavédelmi képviselő működési feltételeit,

nem alkalmazott biztonsági és egészségvédelmi koordinátort, vagy

a munkáltató a munkavégzés hatókörében tartózkodó személy életét, testi épségét és egészségét is veszélyezteti

 

A megállapított munkavédelmi bírság mértékét a munkavédelmi hatóság mérlegelési jogkörében legfeljebb 20%-kal csökkentheti ha

a munkáltató tényfeltárást segítő magatartást tanúsított;

a veszélyeztetés megvalósulásában a munkavállaló szabályszegő magatartása is közrejátszott vagy

a munkáltató a hatályos munkavédelmi előírásoknál szigorúbb megelőző intézkedéseket valósít meg.

 

A Kormány 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelete

a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról

II. FEJEZET

A TŰZVÉDELMI BÍRSÁG

7. § (1) A tűzvédelmi hatóság az 1. mellékletben megjelölt szabálytalanság esetén az ott rögzített mértékben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. Az 1. mellékletben foglalt táblázat 1–8., 12–18., 20–24., 29., 30. és 36. sorában rögzített szabálytalanságok esetén a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező.

(2) Ha az 1. mellékletben rögzített szabálytalanság ismételten fordul elő, a tűzvédelmi bírságot ki kell szabni.

(3) Több szabálytalanság együttes fennállása esetén a bírság mértéke az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összege, de legfeljebb 10 000 000 forint.

8. § (1) A tűzvédelmi bírság kiszabására elsőfokon – az 1. melléklet 37–39. sorában rögzített eseteket kivéve – a szabálytalanságot észlelő tűzvédelmi hatóság jogosult abban az esetben, ha az észlelt szabálytalanság a hatóság adott eljárásához közvetlenül kapcsolódik, vagy a szabálytalanság helyszínének tűzvédelmi hatósági ellenőrzésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. Az 1. melléklet 37–39. sorában rögzített esetekben a központi szerv jogosult a bírság kiszabására.

(2) Másodfokon az I. fejezetben megjelölt másodfokú hatóság jár el.

9. § (1) A tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól.

(2) A tűzvédelmi bírság ugyanazon tényállás mellett – az azonnal megszüntethető szabálytalanságok kivételével – a tűzvédelmi bírságot kiszabó jogerős határozat közlését követő két hónap elteltével szabható ki ismételten.

(3) A tűzvédelmi bírság kiszabásáról szóló jogerős határozatot – az 1. melléklet 37–40. sorában foglalt esetek kivételével – statisztikai okokból, illetve a felügyeleti jogosítványok gyakorlásának elősegítése céljából a központi szervvel is közölni kell.

(4) A tűzvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a hatóságnak a jogsértésről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

1. melléklet a 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelethez

 

Tűzvédelmi szabálytalanság

Tűzvédelmi bírság
legkisebb mértéke
/Ft/

Tűzvédelmi bírság
legnagyobb mértéke
/Ft/

 1.

 Tűzvédelmi előírás megszegése, ha az tüzet idézett elő

 100 000

 1 000 000

 2.

 Tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges

 200 000

 3 000 000

 3.

 Tűzvédelmi szabály megszegése, ha azzal közvetlen tűz vagy robbanásveszélyt idéztek elő

 100 000

 1 000 000

 4.

 Menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése oly módon, hogy a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem biztosított

 30 000/kijárat

 45 000/kijárat

 5.

 Tömegtartózkodásra szolgáló létesítmény esetén a menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése oly módon, hogy a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem biztosított

 60 000/kijárat

 90 000/kijárat

 6.

 Menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat lezárása, leszűkítése oly módon, hogy a menekülő számára az nem szüntethető meg azonnal

 200 000/kijárat

 300 000/kijárat

 7.

 Tömegtartózkodásra szolgáló létesítmény esetén a menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat lezárása, leszűkítése oly módon, hogy a menekülő számára az nem szüntethető meg azonnal

 300 000/kijárat

 400 000/kijárat

 8.

 Kiürítésre figyelembe vett közlekedőn, folyosón éghető anyagok, tárgyak elhelyezése a tűzvédelmi hatóság engedélye nélkül

 60 000/közlekedő

 100 000/közlekedő

 9.

 Az I. fokú tűzvédelmi hatósággal történt egyeztetés nélkül a kiürítésre figyelembe vett közlekedőn, folyosón éghető installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok, továbbá egyéb éghető anyagoknak az elhelyezéssel érintett fal- vagy a padló felületének 30%-ánál nagyobb mértékű részét borító elhelyezése (a beépített építési termékek és biztonsági jelek kivételével)

 29.

 Ha az üzemeltető a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes („A”), a tűz- és robbanásveszélyes („B”), valamint a tűzveszélyes („C”) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény esetén nem gondoskodik - aláírt megállapodással, megbízással dokumentálva - megfelelő szervezettel, illetve tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel vagy szolgáltatás igénybevételével a létesítmény tűzvédelméről

 100 000

 500 000

 30.

 Ha a külön jogszabály alapján kötelezettek a jogszabály által előírt tűzvédelmi szabályzatot nem készítik, készíttetik el

 60 000

 250 000

 31.

 Ha a külön jogszabályban kötelezettek tűzvédelmi szabályzatából jogszabályban előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy a tűzvédelmi helyzetre kiható változást nem tartalmazza

 60 000

 200 000

 32.

 Ha az építményben raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége meghaladja a vonatkozó jogszabályban megengedett tűzterhelési értékeket

 60 000

 2 000 000

 33.

 A kötelező időszakos villamos vagy villámvédelmi felülvizsgálat hiánya

 100 000/rendszer

 1 000 000/rendszer

 34.

 A kötelező időszakos villamos vagy villámvédelmi felülvizsgálati minősítő iratban feltárt - tűzveszélyes vagy soron kívüli, javítandó jelzéssel ellátott - hibák igazolt megszüntetésének hiánya

 50 000/rendszer

 300 000/rendszer

 35.

 Ha az erdőgazdálkodó a jogszabály által előírt erdő-tűzvédelmi tervet vagy egyszerűsített erdő-tűzvédelmi tervet nem készíti, készítteti el

 60 000

 130 000

 36.

 A településen vagy a létesítményben a tűzoltást befolyásoló változások bejelentésének elmulasztása az állandó készenléti jellegű szolgálatot ellátó hivatásos tűzoltóság vagy önkormányzati tűzoltóság, illetve az érintett létesítményi tűzoltóság felé

 30 000

 1 000 000

 37.

 Ha a bejelentés köteles szolgáltatási tevékenységet a szolgáltató nem az adott jogszabályi előírásoknak megfelelően végezte

 100 000

 1 000 000

 38.

 A tűzoltó technikai termékforgalmazásának, javításának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, karbantartásának a jogszabályban, tűzvédelmi műszaki követelményben és a tűzvédelmi hatósági engedélyben foglaltaktól eltérő módon történő végzése vagy ezen tevékenység során a termékek működőképességének veszélyeztetése

 100 000

 1 000 000

 39.

 Ha jogszabály által forgalmazási engedélyhez kötött tűzoltó-technikai termék forgalmazásához nem kérték meg a hatóság engedélyét

 300 000

 3 000 000

 40.

 Egyéb tűzvédelmi jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírások, továbbá a tűzvédelmi szabványok előírásainak megszegése esetén

 20 000

 60 000

 

 100 000

 1 000 000