ELMÉLETI TÜZVÉDELMI OKTATÁS

A létesítmény munkavállalóinak általános tűzvédelmi elméleti oktatási anyaga

A létesítmény munkavállalóinak általános tűzvédelmi feladatai

A munkavállalók feladataik ellátása során kötelesek:

a)      megismerni, elsajátítani és betartani a létesítményre vonatkozó általános (munkaterületükkel összefüggő) tűzvédelmi előírásokat

b)      részt venni a tűzvédelmi oktatásokon és képzéseken;

c)       közreműködni a tűzvédelem érdekében elrendelt munkarend és munkakörülmények kialakításában, a tűzvédelemre vonatkozó utasítások és intézkedések végrehajtásában;

d)      elsajátítani a tűzoltó készülékek és tűzoltó berendezések használatát, kezelését, szükség esetén azokat szakszerűen használják,

e)      munkahelyén rendet és tisztaságot tartani, megszüntetni minden olyan körülményt, amely tüzet okozhat. A magatartási szabályokat köteles megismerni és azt a munkavégzés során megtartani;

f)       tűz és robbanásveszélyt megszüntetni;

g)      a Tűzvédelmi Szabályzatban a ZÁRÁS-sal kapcsolatos tűzvédelmi feladatokat maradéktalanul végrehajtani;

h)      személyesen észlelt vagy tudomására jutott tűzvédelmi hiányosságot, szabálytalanságot és rendellenességet a felettes vezetőjének azonnal jelenteni;

i)        figyelmeztetni a munkatársait, ha azok megszegik a megelőző tűzvédelmi szabályokat, előírásokat;

j)       azzal a munkavállalóval szemben, aki a tűzvédelmi szabályzat előírásait, vagy a reá háruló megelőző tűzvédelmi feladatokat nem tartja be, és nem hajtja végre, de magatartása büntető vagy szabálysértési eljárást nem von maga után, fegyelmi eljárás folytatható le;

k)      a létesítmény területén munkát végző külső munkavállaló a munkát mindaddig nem kezdheti meg, amíg a tűzvédelmi előírásokat a munkaterület vezetője, vagy megbízottja nem ismerteti, oktatásban nem részesíti a Tűzvédelmi Szabályzatban rögzítettek szerint.

A munka befejeztével (ZÁRÁS-sal) kapcsolatos általános feladatok

1.        A napi munka befejezésekor (záráskor) az egységhez tartozó összes helyiséget a munkahelyi vezető által kijelölt, vagy utolsóként távozó dolgozó köteles ellenőrizni, hogy a Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltak betartása megtörtént e.

2.        Az ellenőrzés terjedjen ki:

a)      a takarítási munkálatok elvégzésére,

b)      a közlekedési utak szabadon tartására,

c)       a raktározás, tárolás követelményeinek megtartására,

d)      az égésbiztosítóval, valamint az automatakapcsolóval el nem látott tüzelőberendezésekben a tüzelés megszüntetésére,(eseti használatok alkalmával: bulsen égő, forraló, lepárló berendezés, bitumenmelegítő, pörzsölő, benzin lámpa, koksz kosár, szárító)

e)      a gázpalackok szelepeinek elzárására,(szükség esetén a szerelvények leszerelése, zárókupakok felhelyezése)

f)       a kávéfőző és egyéb elektromos melegítő, hősugárzó készülékek lehűlt állapotban való tartására és annak egyedi feszültségmentesítésére, (hálózatról való leválasztása)

g)      nem maradt e hátra olyan állapot, helyzet, melyből tűzeset keletkezhet (nincs-e égő cigarettavég, a hamu nincs e éghető anyagot tartalmazó helyre öntve, stb.),

h)      a helyiségek biztonságos zárására (ablakok, ajtók, stb.),

i)        a hulladékok eltávolítására, hulladékgyűjtő tartályok kiürítésére,

j)       a feszültségmentesítés (áramtalanítás) végrehajtására,

k)      a tűzoltó-felszerelés, készülék, vízszerzési hely szabadon tartására, megközelítésének lehetőségére.

3.        Szabálytalanság észlelése esetén gondoskodni kell annak azonnali megszün­tetéséről.

4.        Az ellenőrzést végző csak akkor adhat engedélyt a zárás végrehajtására, ha a zárást megelőző ellenőrzés során hiányosságot nem tapasztalt, illetve az észlelt hiányosságot megszüntette, valamint a szükséges áramtalanítást elvégezték.

Dohányzással kapcsolatos tudnivalók

Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, illetve ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat.

A létesítmény területén – az erre a célra kijelölt övezet, helyek, helyiségek kivételével – nem szabad dohányozni.

A dohányzási tilalmat minden szükséges helyen, jól láthatóan táblával, illetőleg piktogrammal kell jelölni.

Tűzoltási út, terület és egyéb utak, a kiürítés

A létesítmény közlekedési, tűzoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint a vízszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működésére.

Az építményben, helyiségben és szabadtéren még átmenetileg sem szabad

eltorlaszolni:

-a villamos berendezés kapcsolóját,

-a közmű nyitó- és zárószerkezetét, (gáz, víz)

-a tűzjelző kézi jelzésadóját, a nyomásfokozó szivattyút,

-a hő- és füstelvezető kezelőszerkezetét, nyílásait,

-a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket,

leszűkíteni:

-                a közlekedési utakat,

-                ajtókat,

-                kiürítési utakat.

A tűzoltó készülékek

A hordozható tűzoltó készülékek a kezdődő tüzek oltására alkalmasak

Tűzoltó készülék típusok előnyei

Habbal oltó:                Általában minden olyan helyre ajánlható, ahol az előfordulható tüzek során döntően szilárd éghető anyagok égnek.( műanyag, fólia, papír, fa, textília), de túl ezen éghető folyadékok és gumi tüzek oltására is eredményesen alkalmazható. Az IFEX cég külön nyilatkozata alapján elektromos áram közelében 2 méter távolságból 1000 V feszültségig használható.

Porral oltó:                 A habbal oltóval azonos területeken használható. Biztonsággal alkalmazható feszültség alatti berendezések tűzeseteinek oltására 1000 V feszültségig.

Szén-dioxiddal oltó:     Széles területen használható, elsősorban hűtő hatása érvényesül. A feszültség alatti berendezés tüzeinek oltására biztonságosan alkalmazható 1000 V feszültségig.

A tűzoltó készülékek, eszközök, felszerelések elhelyezése:

A tűzoltótechnikai eszközt, felszerelést jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani, rendeltetésétől eltérő célra használni csak külön jogszabályban meghatározottak szerint szabad

Tűzoltótechnikai eszköz, felszerelés: az épületben, építményekben telepített, a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a beavatkozás könnyítésére és a tűzkár csökkentésére, valamint a tűz terjedésének megakadályozására alkalmazott berendezés, illetőleg a tűzoltóság által a tűzoltáshoz, műszaki mentéshez használatos felszerelések

EGYES HELYISÉGEK HASZNÁLATÁVAL KAPCSOLATOS TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK

Irodahelyiségekre vonatkozó szabályok

Az irodahelyiségek tűzveszélyes ketegóriába tartoznak.

1.        Irodahelyiségekre vonatkozó megelőzési előírások:

a)      Az irodában a dohányzás tűzvédelmi szempontból nem tilos.

b)      A létesítmény egész területén tilos a dohányzás a tűzveszélyességi osztályba sorolástól függetlenül, a nem dohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. tv. értelmében, kivéve a kijelölt dohányzó helyet.

c)       A dohányzó helyeken a dohányzók részére megfelelő számú hamutartót kell biztosítani.

d)      A hamutálak tartalmát szükség szerint naponta többször, de a munka (műszak) befejezésekor feltétlenül az erre a célra szolgáló, vízzel félig feltöltött, nehezen éghető anyagból levő edényzetbe kell kiönteni. A hamutálak tartalmát papírkosárba kiönteni, vagy égő cigarettát éghető bútorzatra, tárgyra rátenni, ott hagyni nem szabad.

e)      A helyiség bejáratait iratokkal, bútorokkal, egyéb berendezési tárgyakkal eltorlaszolni vagy elszűkíteni még átmenetileg sem szabad.

f)       A helyiségben kávéfőzőt, elektromos főzőlapot, hősugárzót, csak úgy szabad, hogy az a környezetére gyújtási veszélyt ne jelentsen.

g)      Az irodahelyiség közelében, a fokozott tűzvédelmi biztosításra megfelelő számú kézi tűzoltó készüléket kell elhelyezni, illetve tűzoltás céljára készenlétben tartani.

2.        Az irodákban csak az ott folytatott tevékenység végzéséhez szükséges anyagokat, eszközöket szabad tárolni, éghető folyadékok, festékek, hígítók, olajok, stb. tárolása tilos.

3.        Kávéfőzés:

a)      A főzőkészülék részére olyan asztalt, állványt kell biztosítani, amelynek a felülete nehezen éghető és a hőt nem vezető anyaggal van befedve (burkolva).

b)      Az asztalt (állványt) úgy kell elhelyezni, hogy az éghető anyagtól, függönytől legalább 50 cm távolságra legyen.

c)       A kávéfőző készüléket üzemelés közben felügyelet nélkül hagyni nem szabad.

d)      Ha üzemeltetése nem szükséges, az áramforrást ki kell kapcsolni, a készüléket le kell hűteni és csak lehűtött állapotban szabad eltenni.

e)      A kávéfőző készülékekre olyan dugaszoló aljzatot kell biztosítani, amelynek bekapcsolt állását lámpa jelzi.

4.        A tevékenység befejezése után, valamint a napi munka befejezése után, eltávozás előtt a helyiséget utolsóként elhagyó személynek a villamos berendezést és egyéb készüléket ki kell kapcsolnia, illetve a villamos hálózatról le kell választania (feszültségmentesítenie kell). Áramtalanító kapcsoló tűz esetén az elektromos elosztó központban van.

5.        A helyiséget utolsóként elhagyó személynek eltávozás előtt meg kell arról győződnie, hogy nincs e olyan körülmény, amely utólag tüzet okozhat.

6.        A tapasztalt szabálytalanságot, hiányosságot meg kell szüntetni.

Öltözőkre vonatkozó szabályok

Az öltözőhelyiségek tűzveszélyes kategóriába tartoznak.

1.        Az öltözőben dohányozni szigorúan tilos.

2.        Az öltöző berendezésén kívül a helyiségben semmiféle anyagot, felszerelést tárolni nem szabad.

3.        Zsíros, olajos ruhát csak fém öltözőszekrényben szabad tárolni.

4.        Az öltözőkben a rendre és a tisztaságra fokozott gondot kell fordítani.

5.        Az öltöző helyiségben a fő közlekedési út legalább 1,20 méter, az egymás felé nyíló szekrénysor között legalább 1,80 m, és a fal valamint a fal felé nyíló szekrénysorok között legalább 1,5 m széles közlekedési út legyen.

6.        Az öltözőben csak nem éghető anyagból készült öltözőszekrényt szabad használni.

7.        A helyiség bejáratait eltorlaszolni, vagy leszűkíteni még átmenetileg sem szabad.

8.        Az öltöző helyiségben az ott elhelyezett szekrényekben ruhaneműn és a tisztálkodó eszközökön kívül, mindennemű anyag tárolása, valamint a helyiségben takarításon kívül más munkafolyamat elvégzése tilos.

9.        Az öltözőhelyiség tűzvédelmének biztosítására annak közelében legalább 1 db 6 kg-os kézi tűzoltó készüléket kell elhelyezni, illetve tűzoltás céljára készenlétben tartani.

A tevékenység befejezése után, valamint a napi munka befejezése után, eltávozás előtt a helyiséget utolsóként elhagyó személynek a villamos berendezést és egyéb készüléket ki kell kapcsolnia, illetve a villamos hálózatról le kell választania (feszültségmentesítenie kell). Áramtalanító kapcsoló tűz esetén az elektromos elosztó központban van.

A helyiséget utolsóként elhagyó személynek eltávozás előtt meg kell arról győződnie, hogy nincs e olyan körülmény, amely utólag tüzet okozhat.

A tapasztalt szabálytalanságot, hiányosságot meg kell szüntetni.

Raktárak, anyagtárolók tűzvédelmi követelményei

A helyiségek a bennük tárolt anyagok szerint tűzveszélyes kategóriába tartoznak.

1.        A helyiségben a dohányzás és nyílt láng használata tilos, melyet a bejárati ajtón kívül és a helyiségben jól látható helyen táblával kell megtiltani.

2.        A raktár területén éghető folyadékokat (benzin, nitrohígító, festék, stb.) felhasználni ideiglenes jelleggel sem szabad.

3.        A raktárban különböző műszaki anyagok (gép- és targonca alkatrészek, villanyszerelési anyagok, vasáruk, stb.) Dexion-Salgó állványokon tárolhatók.

4.        Villamos berendezést és kapcsolóját, tűzoltó készüléket, ajtót eltorlaszolni, valamint az azokhoz vezető közlekedési utakat leszűkíteni még ideiglenes jelleggel sem szabad.

5.        A raktárban az állványos tárolás szerint kialakított szélességű utakat kell biztosítani (legalább 80 cm).

6.        A raktár bejárat közelében, jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően 1 db 6 kg-os ABC porraloltó, vagy habbal oltó tűzoltó készüléket kell készenlétbe helyezni, amelyet (amelyeket) helyükről eltávolítani vagy rendeltetésüktől eltérő célra használni nem szabad.

7.        A készáru és egyéb apróbb termék, félkész termék csak nem éghető anyagú polcon, állványon tárolható.

8.        A tevékenység befejezése után, valamint a napi munka befejezése után, eltávozás előtt a helyiséget utolsóként elhagyó személynek a villamos berendezést és egyéb készüléket ki kell kapcsolnia, illetve a villamos hálózatról le kell választania (feszültségmentesítenie kell).

9.        A helyiséget utolsóként elhagyó személynek eltávozás előtt meg kell arról győződnie, hogy nincs-e olyan körülmény, amely utólag tüzet okozhat.

10.      A tapasztalt szabálytalanságot, hiányosságot meg kell szüntetni.

Az éghető folyadékok tárolásának, kezelésének követelményei

1.         Az általános előírások megtartását minden tárolási formánál meg kell követelni.

2.         Tűzveszélyes folyadékot csak szabványosított gyári csomagolásban, zárt állapotban szabad elhelyezni a tárolóhelyen elhelyezni.

3.         Az I-II. tűzveszélyességi fokozatba tartozó folyadékot tartalmazó edényt egymásra rakva tárolni (nyergelni) nem szabad. A III-IV. veszélyességi fokozatba tartozó folyadékot tartalmazó edényt (ászok-fa alkalmazásával) egymás felett két sorban is szabad tárolni.

4.         Az 50 liternél nem nagyobb űrtartalmú edényt nehezen éghető anyagból készült állványon egymás felett is el lehet helyezni, azonban a tárolás legmagasabb pontja 1,8 m-nél nem lehet magasabb.

5.        A különböző veszélyességi fokozatba tartozó edényeket anyagnemenként csoportosítva kell tárolni, elhelyezni.

6.        Az anyagcsoportot az anyag megnevezését, tűzveszélyességi fokozatát, nyílttéri lobbanáspontját feltüntető táblával kell megjelölni.

7.         A tűzveszélyes folyadék edényzetét szikrát képezhető szerszámmal felnyitni, a folyadék szállítása, kimérése, felhasználása közben dohányozni, nyílt lángot használni nem szabad.

8.        A tárolóedényt az űrtartalma 97 %-ánál jobban megtölteni nem szabad.

9.        A tárolóedényből tűzveszélyes folyadékot csak zárt rendszerű szivattyúval szabad kimérni, átfejteni.

10.      Az átfejtés alkalmával minden esetben elfolyás ellen felfogó edényt kell alkalmazni (tepsi, tálca)

11.       A kiürített, de ki nem takarított edényre is a teli edényre előírt szabályok vonatkoznak.

12.       Nem szabványos vagy sérült edényzetbe tűzveszélyes folyadékot kiszolgálni, átfejteni tilos!

13.       Azokból az edényekből, amelyek használat közben megsérültek, a folyadékot hibátlan edénybe át kell fejteni és a hibás tárolóedényt meg kell jelölni.

14.       A tűzveszélyes folyadék kimérésével, kezelésével foglalkozó dolgozó nem viselhet elektrosztatikus feltöltődésre hajlamos ruházatot és szikrát keltő lábbelit.

15.       Tűzveszélyes folyadék szállításával, tárolásával, kezelésével csak olyan személyt szabad megbízni, aki tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezik.

Tárolás fém- és műanyag kannában

1.        Jól záródó műanyag kannában, belobbanás ellen védett fém- vagy a folyadéknak ellenálló műanyag kannában

-       I-II. vf-ból együttesen is legfeljebb 60 liter

-       III -IV. vf-ból         együttesen is legfeljebb 300 liter

tárolható (20 liternél nem nagyobb kannákban).

2.        I. tűzveszélyességi fokozatú folyadék műanyag kannában kizárólag arra engedélyezett edényben tárolható!

Tárolás fémhordóban

Fémhordóban csak a gyári kiszerelésben a zártkamrás tűzveszélyes folyadékok tárolására vonatkozó előírásoknak megfelelően szabad az éghető folyadékokat elhelyezni.

Munkahelyen (festő gépnél)

1.        Nem éghető anyagú szekrényben, vagy állványon történhet a tárolás.

2.        Tárolható összmennyiség akár szabadon, akár szekrényben van elhelyezve, nem lehet több:

a)            Flexo Raszter hígítóból  maximum műszakonként           30 liter

b)            Alkoholos Flexo festékekből  maximum                          10 liter.

Tárolás robbanásgátló szekrényben

A tároló szekrény a hűtőszekrényhez hasonló alakú és legfeljebb 50 liter tűzveszélyes folyadék befogadására és tárolására szolgál.

Helyiségenként legfeljebb egy-egy darab helyezhető el.

Zárt kamra tűzveszélyes folyadékok tárolása

1.        Tűzveszélyes folyadékot csak erre a célra épített, a tűzvédelmi hatóság által engedélyezett tároló helyen szabad tárolni!

2.        A tűzveszélyes folyadékokat a vf. alapján tároló kamrákban a következő mennyiségben szabad tárolni. Egy kamrában I. és II. vf. tartozó folyadékokból vagy vegyes tárolás (I-IV.) vf. esetén legfeljebb 3000 litert III-IV. vf. fokozat tárolása esetén legfeljebb 5000 litert.

3.        Ugyanazon létesítménycsoport területén az I-II. tűzveszélyességi fokozatba tartozó folyadékból legfeljebb 12000 liter, a II. és IV. tűzveszélyességi fokozatba tartozó folyadékból legfeljebb 20000 liter tárolható.

4.        Az engedélyezett mennyiségbe az üres, de nem tisztított tárolóedény űrtartalma is beleszámít.

5.        I. Propaflex, II. Propaflex/Lat, alkoholos flexo festékekből maximum 1.000 kg. tárolható a helyiségben.

6.        Flexo raszter hígítóból maximum 600 liter tárolható a helyiségben.

7.        A 2, 3, 4, 5, pontban rögzített mennyiségek a technológia változásából adódóan kicserélődött helyettesítő anyagok mennyiségére is vonatkoznak.

8.        Az éghető folyadékok jól lezárt, eredeti göngyölegben maximum 25 oC-on tárolhatók.

9.        A tárolóedényből tűzveszélyes folyadékot csak zárt rendszerű szivattyúval szabad kimérni, átfejteni.

10.      Az átfejtés alkalmával minden esetben elfolyás ellen felfogó edényt kell alkalmazni (tepsi, tálca).

11.      Gondoskodni kell arról, hogy a helyiség jól szellőztethető legyen.

12.      Elektromos szerelvények feleljenek meg az MSZ 1600/8-as lap előírásainak a robbanásveszélyes helyiségekre vonatkozóan.

Tűzveszélyes folyadékok és azzal történő munkavégzés

1.        A tűzveszélyes folyadékok jellemző tulajdonságainak meghatározására a lobbanáspont (zárt vagy nyílt téri) a gyulladási hőmérséklet, a robbanási határ (alsó- és felső érték) a fajsúly, a relatív sűrűség, valamint a tűzveszélyességi fokozat szolgál.

2.        A tűzveszélyes folyadékok I-IV. tűzveszélyességi fokozatban tartoznak, amelyekbe a besorolás a tűzveszélyes folyadék lobbanáspontja alapján történik.

I.             fokozat: a legveszélyesebb, zárttéri lobbanáspontja legfeljebb 21 °C ”A” tűzv. oszt.

II.            fokozat: zárttéri lobbanáspontja 21 °Cfelett van, de a nyílt téri legfeljebb 55 °C. „B” tűzv. oszt.

III.          fokozat: nyílt téri lobbanáspontja 55-150 oC között van. „C” tűzv. oszt.

IV.           fokozat: a 150 °C feletti nyílt téri lobbanáspontú tűzveszélyes folyadékok. „D” tűzv. oszt.

3.        Minden tűzveszélyes folyadékot tartalmazó edényen fel kell tüntetni a folyadék nevét, tűzveszélyességi fokozatát, továbbá a "Tűzveszélyes" feliratot.

4.        Csak szabványos, hézagmentesen lezárt edényben szabad tárolni.

5.        Az edényt befogadóképességének legfeljebb 97 %-ig szabad megtölteni és óvni kell minden sérüléstől.

6.        Az üres edényeket is csak hézagmentesen, kiöntőnyílásukkal felfelé, a töltött edényre vonatkozó elírások betartása mellett szabad tárolni.

7.        A részben, vagy teljesen kiürült edények űrtartalma is - mivel a folyadék helyét annak gőze tölti ki - beleszámít a helyiségbe engedélyezett mennyiségbe (űrtartalom).

8.        A tűzveszélyes folyadékot tartalmazó edény (üveg) dugóját használat után azonnal vissza kell tenni, a párolgás és véletlen fellökés okozta kiömlés megelőzésére.

9.        Nyílt láng használata tilos.

10.      Tilos felügyelet nélkül hagyni olyan munkafolyamatokat, amelyek során éghető anyaggal dolgoznak, illetve amelyhez nyílt lángot kell használni, továbbá azon berendezéseket, gépeket és munkafolyamatokat, amikor túlzott felmelegedés történhet.

11.      Tilos a lefolyókba tűz és robbanásveszélyes folyadékot beönteni.

12.      Tilos tűzveszélyes folyadékot rendeltetési céljától, illetve az előírt technológiától más célra használni.

13.      Tilos tűzveszélyes folyadékot hűtőszekrényben elhelyezni, amelynek elektromos vezérlése, világítása a hűtött térben van.

14.      Tűzveszélyes folyadékkal történő munkavégzés alatt a használaton kívüli készülékeket ki kell kapcsolni, a munka befejezése után minden készüléket áramtalanítani kell, csak a folyamatos üzemelésű készülékek maradhatnak bekapcsolva.

Festésre kijelölt hely, gépalkatrészmosó hely

A munkavégzés 6 méteres veszélyességi övezete "A" tűzveszélyességi osztályba tartozik.

1.        A veszélyességi övezet területén a dohányzás és nyílt láng használata tilos, amit táblával kell megtiltani.

2.        Tilos a veszélyességi övezetben szikrázással, nyílt lánggal járó munkafolyamatot végezni, szikrát képező vasalt lábbelit vagy statikus feltöltődésre hajlamos ruházatot viselni!

3.        Az alkalmi munkahelyeken (épületeken) a mázolásnál, parketta lakkozásnál alkatrész mosásnál csak a munka folyamatos biztosításához szükséges festék-, hígító-, lakk-, mosó anyagot szabad tartani.

4.        A munka megkezdése előtt meg kell győződni arról, hogy a munkahelyen nem üzemel e olyan fűtő-, főző-, világító vagy egyéb berendezés, amely tüzet vagy robbanást idézhet elő.

5.        A helyiségben tartózkodó személyeket figyelmeztetni kell a dohányzás és nyílt láng használatának tilalmára.

6.        A munkavégzés alatt idegen a munkahelyen nem tartózkodhat.

7.        A kivételezett anyagokat abban a helyiségben kell elhelyezni, ahol még a munkát nem végzik.

8.        Egyszerre csak egy edényt szabad megnyitni, és csak annyi anyagot szabad munka-edényzetbe önteni, amelyből a munkálatokat végzik, amennyi egy munkafolyamat elvégzéséhez szükséges. Lehetőleg ez a mennyiség egy liternél ne legyen több. Ha szükséges, inkább többször töltsük meg az edényt.

9.        A felbontott tárolóedényt dugóval, fedéllel le kell zárni, azt nyitva hagyni nem szabad, feldőléstől óvni kell.

10.      A munka végzése során hatékony szellőztetésről kell gondoskodni.

11.      A munka befejezése után vagy szüneteltetése alatt a festék- és lakkanyagokat vissza kell szállítani a tárolóhelyre.

12.      A munkavégzés során éghető folyadékkal szennyezett ruha és egyéb felitató-, felfogó anyagok veszélyes hulladéknak minősülnek és az erre vonatkozó előírások szerint kell a továbbiakban azokat kezelni.

 

Gyártó csarnokok tűzvédelmi használati követelményei

A helyiségekben a dohányzás és nyílt láng használata tilos, amit táblával meg kell tiltani.

1.        Dohányozni csak a kijelölt helyen, helyiségben szabad, a dohányzási fejezetben megjelöltek szerint.

2.        Az üzemben csak a napi munka végzéséhez szükséges anyagmennyiséget szabad tartani. Hígítóból maximum 20 liter, festékből színenként 20-20 liter, maximum 40 liter. Ezek az anyagok a gépeken az arra rendszeresített helyen tárolhatók.

3.        Az esetlegesen elcsepegett, elfolyt éghető folyadékot az arra rendszeresített anyaggal (kréta, homok, stb.) kell felitatni, és veszélyes hulladékként kezelni, megsemmisítéséről gondoskodni.

4.        Óvatos munkával kerülni kell a festékek, hígító, bőrre, szembe jutását, gőzének belélegzését, lenyelését, kiömlését, savakkal, lúgokkal, oxidáló anyagokkal történő érintkezését.

5.        Felhasználása helyi elszívó mellett történhet.

6.        A felhasználásra kerülő kis sűrűségű polietilén megolvadt részei vagy szilárd szemcséi alacsony füstsűrűséggel és lángoló cseppek kíséretében lassan égnek, szénmonoxid és irritáló hatású oxigéntartalmú szerves anyagok képződése közben.

7.        A feldolgozási hőmérséklet függvényében igen sokféle bomlástermék (az egyszerű szénhidrogénektől pl.: metán, propán, a mérgező és/vagy irritáló gázokig pl.: szénmonoxid, széndioxid, savak, ketonok, aldehidek lehetnek kis mennyiségben jelen.

8.        A granulátumból származó por megfelelő koncentrációban a levegővel robbanásveszélyes keveréket képezhet, éppen ezért minden gyújtó, iniciáló lehetőséget ki kell zárni.

9.        A szétszóródott szilárd anyagokat fel kell seperni, a finom szemcséket vagy porokat speciális ipari porszívóval szívhatjuk fel. Kerülni kell a porfelhő képződést. Az összegyűjtött terméket, hulladékot biztonságos körülmények között kell tárolni és megsemmisíteni.

10.      A feldolgozási hőmérséklet nem haladhatja meg a 300 oC-ot.

11.      Normál feldolgozási hőmérsékleten - 160 °C-on - stabil anyag, 160 °C-nál magasabb hőmérsékleten az olaj kipárolgása elképzelhető, de gőze nem toxikus és szagtalan.

12.      A munkavégzés során keletkező hulladékot, éghető anyagot zárt edényben kell tárolni, és a napi munka végén kijelölt tárolóhelyre kell szállítani.

13.      A munka megkezdése előtt az elszívó és légbefúvó ventillátorokat be kell kapcsolni, és a munka befejezése után addig kell működtetni, amíg a robbanási koncentráció az alsó robbanási határérték 20 %-a alá nem süllyed.

14.      Az elektromos berendezések, szerelvények feleljenek meg az MSZ 1600-as szabvány előírásainak.

15.      A közlekedési, kiürítési és menekülési útvonalakat 10 cm-es fehér színű felfestéssel kell jelölni.

16.      A közlekedési, kiürítési és menekülési útvonalakat, valamint a közművek nyitó- és zárószerkezetéhez és a tűzoltó készülékekhez, felszerelésekhez vezető utakat leszűkíteni, eltorlaszolni még rövid időre sem szabad.

17.      Az elektromos szerelvényeket, kábeleket rendszeresen szükség szerint, de legalább hetente 1 alkalommal a rárakódott éghető anyagtól, portól meg kell takarítani.

Targonca használatával összefüggő tűzvédelmi követelmények

1.     A targoncák tárolása csak nem tűzveszélyes környezetben történhet A tárolt targonca 5 méteres körzetében éghető anyag nem lehet.

2.     A gázpalackok töltése a közeli üzemanyagtöltő állomáson végezhető.

3.     Gázpalack tárolása a létesítmény területén nem engedélyezett.

4.     Munkakezdés előtt minden esetben a targonca vezetője köteles meggyőződni arról, hogy a gázellátás rendszere hibátlan. A gázvezeték nem repedezett, nincs szivárgás, a tömítések kifogástalanok.

5.     A meghibásodott targonca tárolása, javítása szabadban történhet. Javítása során a környezetét nem veszélyeztetheti.

6.     A targonca vezetését csak arra jogosító engedéllyel és tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy végezheti.

 

Tűz esetén követendő magatartás

a)    Aki tüzet észlel, az -a halló és látótávolságon belül tartózkodók segítségét is igénybevéve – köteles azt azonnal jelezni a 105-ös telefonszámon a tűzoltóságra vagy a 112-es általános segélykérő hívószámon. Akadályoztatás esetén a Polgármesteri Hivatalhoz vagy a Rendőrségre.

b)    A tűzjelzésnek tartalmazni kell:

·   a tűzeset pontos helyét, (címét)

·   mi ég,

·   mit veszélyeztet a tűz,

·   személyek vannak-e veszélyeztetve, történt-e személyi sérülés,

·   a bejelentő nevét,

·   a bejelentésre használt készülék telefonszámát.

c)     Tűz vagy káreset alkalmával a munkavállaló köteles minden külön felhívás nélkül a tűzoltásban, a mentési munkában részt venni és a tűzoltás vezetőjének utasításait maradéktalanul végrehajtani. (tűzoltás vezetője a helyszínre érkező hivatásos, vagy önkéntes tűzoltóság arra illetékes tűzoltója.)

d)    Miután a tűzesetet jelezte, hangos szóval riassza munkatársait és kísérelje meg a veszélyben levők mentését, valamint a rendelkezésére álló tűzoltó felszereléssel (tűzcsap) tűzoltó készülékkel a tűz oltását.

e)    A mentési munkálatokat és a tűz oltását minden esetben az érintett területet jól ismerő helyi vezető köteles irányítani a hivatásos tűzoltóság helyszínre érkezéséig. Ezt követően a megérkezett egység parancsnoka veszi át az irányítást.

2.      Tűz esetén értesítendők még a létesítmény ügyvezetőit.

3.      Tűzoltás, mentés, kiürítés, rendfenntartás:

a)     Ha a tűz olyan gépen, technológiai berendezésen keletkezett, amely elektromos árammal üzemel, vagy az égés elektromos áram közelében van, a tűz oltásának megkezdése előtt a berendezést szükség esetén a helyiséget, az épületet áramtalanítani kell.

b)     Személyi sérülés esetén az elsősegély-nyújtást a szolgálati helyek erre kijelölt dolgozói végzik. Komolyabb sérülés esetén a 104-es telefonszámon a mentőket is értesíteni kell.

c)     Amennyiben indokolt, a közműveket is (gáz-, gőz, stb.) le kell zárni.

d)     A rend fenntartására, a pánik megakadályozására különös gondot kell fordítani. Ezt a feladatot a munkahelyi vezetés végzi a hivatásos tűzoltóság megérkezéséig.

e)     A vállalati és az egyéni tulajdon tervszerű mentése és őrzése, a helyszín biztosítása, a műszakvezetőjének irányításával történik.

f)     A tűzeset helyén dolgozók már a tűz oltása során is gondoskodjanak:

·         a tűz keletkezési okára utaló észrevételek, bizonyítékok gyűjtéséről;

·         az érintett terület változatlan megőrzéséről mindaddig, amíg a tűzoltóság a helyszínre érkezik, illetve annak vezetője meghatározza.