1. Általános munkavédelmi követelmények
1.1. Munkahelyek kialakításának általános követelményei
1.1.1. A közlekedési útvonalakon, illetve ezek környezetében biztosított a biztonságos közlekedés (pl.
közlekedési utak méretezése, kialakítása, szállítóeszközök használata, anyagtárolás stb.)? [Mvt.
36. § (1); 3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet 12. és 22. §-a]
1.1.2. A munkavállalók számára biztosított olyan pihenő-/tartózkodóhely, ahol higiénikus
körülmények között étkezhetnek? [Mvt. 24. § b) pontja; 3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes
rendelet 16. §-a]
1.1.3. Minden munkavállaló részére biztosított-e megfelelő mennyiségű és az egészségügyi
előírásoknak megfelelő minőségű ivóvíz? [Mvt. 24. § a) pont; 3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM
együttes rendelet 23. §-a]
1.1.4. Illemhely-használati lehetőség biztosított a munkavállalók számára? [Mvt. 24. § b) pont;
3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet 19. §-a]
1.1.5. A munka jellegének megfelelő tisztálkodási lehetőség rendelkezésre áll? [Mvt. 24. § b) pont;
3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet 19. §-a]
1.2. Kockázatértékelés
1.2.1. A munkáltató elvégezte a kockázatértékelést? [Mvt. 54. § (2)-(3) bekezdése]
1.3. Egyéni védőeszköz juttatás
1.3.1. A munkáltató szabályozta írásban az egyéni védőeszközök juttatásának rendjét (amennyiben
megelőző műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel az egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos munkavégzés nem valósítható meg)? [Mvt. 56. §-a; 65/1999. (XII. 22.) EüM
rendelet 5. § (1)-(3) bekezdése]
1.3.2. A munkáltató biztosította a munkavállalói részére a veszélyforrások ellen megfelelő védelmet
nyújtó egyéni védőeszközöket? [Mvt. 42. § b) pont; 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet]
1.3.4. A munkavállalók rendeltetésüknek megfelelően használták a munkáltató által biztosított, a
veszélyforrások ellenmegfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket? [Mvt. 60. § (1)
bekezdés b) pont]
1.4. Munkavállalók tájékoztatása, képzése
1.4.1. A munkáltató gondoskodott a munkavállalók munkavédelmi oktatásáról? (munkavállaló
munkába álláskor, munkahely, munkakör megváltozásakor, az egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, új munkaeszköz üzembe
helyezésekor, új technológia bevezetésekor) [Mvt. 55. §-a]
2. Faipari gépek általános munkabiztonsági követelményei
2.1. A faipari gép rendelkezik-e magyar nyelvű üzemeltetési dokumentációval (gépkönyv,
kezelési utasítás)? Mvt. 39. § (1) bekezdése
2.2. A faipari gép munkavédelmi üzembehelyezése megtörtént? Mvt. 18. § (3) bekezdése 21. §
(1) bekezdése
2.3. A faipari gép időszakos biztonsági felülvizsgálatát elvégezték? Mvt. 23. § (1) bekezdése
2.4. A faipari munkaeszközön biztosított-e a munkadarab megfelelő vezetése és előtolása a
vágószerszámhoz, valamint megakadályozták-e a munkadarab elmozdulását elfordulását a
megmunkálás folyamán? MSZ 187:1980 szabvány 1.7. pontja, illetve az MSZ-06-02.0211: 1989
szabvány 1.4.9. pontja
2.5. A faipari gépen minden olyan mozgó résznek, szerszámnak vagy munkadarabnak, amelynek
érintése a munkavállalónak sérülést okozhat van-e megfelelő védőberendezése (védőburkolat,
elkerítés, védőlemez stb.)? MSZ 187:1980 szabvány 2.1 pontja
2.6. A leeső vagy kivágódó tárgyak veszélyével járó munkaeszközt ellátták a veszély jellegének
megfelelő biztonsági berendezéssel? 14/2004. (IV.19.) FMM rendelet 21. § (1) bekezdése
2.7. Annak a gépnek, amelynek mozgó részei a dolgozóra fokozott veszélyt jelentenek, és
könnyen eltávolítható, vagy nyitható védőburkolatok jelentik a védelmet, van-e olyan fékberendezése,
mely 10 s alatt leállítja a gépet a motor kikapcsolásakor, a védőburkolat eltávolításakor, vagy az „Állj”
gomb benyomásakor? MSZ-06-02.0211: 1989 szabvány 1.3.1.6. pontja
2.8. Megvalósították-e az energiakimaradás utáni újraindítás következtében fennálló veszélyek
elleni védelmet? 14/2004. (IV.19.) FMM rendelet 26.§ (2) bekezdése és az MSZ EN 60204:2010
szabvány 7.5. pontja
2.9. A vészkikapcsoló berendezés kezelőelemei úgy kerültek elhelyezésre, hogy azt a kezelő
(kezelők), továbbá más, a veszély bekövetkezését észlelő személyek könnyen elérhessék és
veszélytelenül működtethessék? 14/2004. (IV.19.) FMM rendelet 20. § (5) bekezdése
2.10. Villamos meghajtású gépen a működtető nyomógombok színei, jelölései megfelelnek a
szabványi előírásoknak?MSZ EN 60204-1:2010 szabvány 10.2.1. pont
2.11. A keletkező gyártási hulladék (por, forgács) eltávolítására a gépen létezik-e olyan csatlakozó
rész, amelyen keresztül beköthető az elszívó hálózatba? MSZ-06-02.0211:1989 szabvány 1.3.1.9. pontja
2.12. A por- és forgácselszívó berendezések ellenőrzését és karbantartását a tervező, illetve
gyártó utasításai szerint a meghatározott időközönként elvégzik? MSZ-0596.9119-3:1988 szabvány
9.1.1.pontja
3. Faipari munkaeszközök
3.1. Keretfűrészgép
3.1.1. A keretfűrészgépen a befogó és az alátétkocsit a rönk lecsúszását gátló oldaltámasszal
ellátták? MSZ-06-02.0211-1989 szabvány 2.1.1. pontja
3.1.2. A gép akaratlan indításának megakadályozására az indító kapcsoló kikapcsolt állapotban
rögzíthető, ha van szíjváltó készülék, az kikapcsolt állapotban rögzíthető? MSZ-06-02.0211-1989
szabvány 2.1.4. pontja
3.2. Szalagfűrészgép
3.2.1. Az asztalos szalagfűrészgép minden mozgó alkatrésze –kivéve a fűrészszalag munkazónáját
– el van-e látva védőburkolattal? MSZ-05-96.0829:1987 szabvány 1. pontja
3.2.2. A felső fűrészszalagvezető állítható- és rögzíthető-e a vágómagasságnak megfelelően? MSZ-
05-96.0829:1987 szabvány 6. pontja
3.2.3. A szalagfűrészgép asztallapjának szalagvezető betétje és a fűrészszalag közötti rés nagyobbe,
mint 3 mm? MSZ-05-96.0829:1987 szabvány 9. pontja
3.2.4. A rönkvágó szalagfűrész csak kezelőállásról működtethető-e? MSZ- 06-02.0211:1989
szabvány 2.3.4. pontja
3.3. Körfűrészgép
3.3.1. Szélező, sorozatvágó, rönkhasító körfűrész csak gépi előtoló berendezéssel üzemel? MSZ-
06-02.0211:1989 szabvány 2.2.6. pontja
3.3.2. A szabász körfűrészgép munkaasztalának fűrészlap felőli hátsó élére fel van-e szerelve
ütközőléc, mely a munkadarabot vágás közben elmozdulás ellen rögzíti? MSZ-06-02.0211:1989
szabvány 2.2.2. pontja
3.3.3. A kézi előtolású keresztvágó (leszabó) körfűrészgép szerszáma önműködően visszaáll-e az
alaphelyzetébe? MSZ-06-02.0211:1989 szabvány 2.2.3. pontja
3.3.4. Asztalos körfűrész, többcélú körfűrész asztalos üzemmódban fel van szerelve a kivágódás
lehetőségét vagy hatását csökkentő hasítóékkel? MSZ EN 1870-3:2001+A1:2009 és MSZ EN 1870-
6:2002+A1:2010 szabványok 5.2.5. pontja
A hasítóék a körfűrészlaptól legfeljebb 8 mm távolságban lehet és a hegye nem állhat 3 mm-nél hátrább a
fűrészlaphoz képest (MSZ EN 1870-3:2001+A1:2009 és MSZ EN 1870-6:2002+A1:2010 szabványok
5.2.5. pontja d) pontja).
3.3.5. Asztalos körfűrész, asztalos üzemmódban üzemeltetett többcélú körfűrész használatakor
szükség esetén biztosított-e tolófogantyú, legalább 400 mm hosszúságú tolófa? MSZ EN 1870-
3:2001+A1:2009 és MSZ EN 1870-6:2002+A1:2010 szabványok 5.2.9. pontja
3.4. Gyalugép
3.4.1. Az egyengető és élgyalugép késtengelye olyan önműködően visszazáródó
védőberendezéssel van ellátva, amely annak teljes felületét fedi? MSZ-06-02.0211: 1989 szabvány
2.4.1. pontja
3.4.2. Az egyengető gyalugép késtengelyének vezetővonalzó mögötti része rögzített állítható
védőburkolattal ellátták? MSZ-06-02.0211:1989 szabvány 2.4.2. pontja
3.4.3. A 400 mm-nél hosszabb késtengelyű vastagsági gyalugép adagoló oldalán biztonságosan
működő visszavágás gátló szerkezettel el van-e látva? MSZ 06-02.0211:1989 szabvány 2.4.14. pontja
3.4.4. A vastagsági gyalugép visszavágást gátló berendezését, a behúzó és kitoló
hengereket, a késtartó tengelyt, valamint a leszorító gerendákat közös védőburkolattal látták el? MSZ
06-02.0211:1989 szabvány 2.4.4. pontja
3.4.5. Egyengető gyalugép szilárdan rögzíthető, állítható vezetővonalzóval ellátták? MSZ 06-
02.0211:1989 szabvány 2.4.11. pontja
3.4.6. Gyalugépen való munkavégzéskor szükség esetén a kis méretű munkadarab biztonságos
vezetése biztosított? (pl.: tolófa alkalmazásával) MSZ 06-02.0211:1989 szabvány 1.4.9. pontja
3.5. Marógép
3.5.1. Felsőmarógép marószerszáma olyan védőráccsal vagy átlátszó védőburkolattal van ellátva,
amely a szerszám működtetése közben a befogó fejet és szerszámot teljesen (biztonságosan) fedi? MSZ-
06-02.0211:1989 szabvány 2.5.10. pontja
3.5.2. Azasztalmaró gép el van-e látva olyan védőberendezéssel, mely a szerszám és a maróorsó
érintését megakadályozza? MSZ-06-02.0211:1989 szabvány 2.5.8. pontja
3.5.3. Az asztalos marógépen van-e (felszerelt-e) visszavágást gátló berendezés? MSZ-06-02.0211:
1989 szabvány 2.5.6. pontja
3.6. Csiszológép
3.6.1. A csiszológép szerszáma (korong, szalag, henger stb.), a megmunkálást végző rész kivételével
el van-e látva védőburkolattal? MSZ-05-96.0822:1986 szabvány 7. pontja
3.6.2. Egyedi elszívó berendezéssel ellátott gép rendelkezik-e olyan reteszelő szerkezettel, amely
kizárja a munkaeszköz bekapcsolását az elszívás kikapcsolt állapotában? MSZ-05-96.0822:1986
szabvány 2. pontja
3.6.3. Széles-szalagú csiszológépnek reteszelő szerkezete kizárja-e a gép bekapcsolását és
működését, ha a csiszolószalag védőburkolatának nyitott az ajtaja? MSZ-05-96.0822:1986 szabvány 4.
pontja
3.6.4. Faipari korongos csiszológépen a csiszolókorong és az asztal közötti távolság 3-5 mm között
van? MSZ-05-96.0822:1986 szabvány 11. pontja
3.7. Hasítógép
3.7.1. A gép kialakítása lehetővé teszi-e a fa hasíthatását anélkül, hogy a művelet során a
munkavállalónak kézzel vagy lábbal rögzítenie kelljen azt? 14/2004. (IV.19.) FMM rendelet 22. § (3)
bekezdése
3.7.2. A gép kialakítása megakadályozza, hogy a hasítandó fa/ a hasított farészek a hasítás közben és
azt követően a kezelőhelyen tartózkodó munkavállalóra essen? 14/2004. (IV.19.) FMM rendelet 21. §
(1) bekezdése
3.8. Furnér és rétegeltlemezgyártó gépek
3.8.1. A furnérköteg ollógépen a fékberendezés a késtartó szerkezetet és a nyomógerendát max. 5
mm-es fékúton belül megállítja (a vágási ciklus befejezésekor az alaphelyzetben, vészleállításkor, a
kétkezes indítóberendezés egyik vagy mindkét gombjának elengedésekor, a fotocella működésekor).
MSZ-05-96.9118-1986 szabvány 2.4.2. pontja
3.8.2. A nyomógerendás furnérköteg ollógép indítása kétkezes indítóberendezéssel történik?
(nyomógerenda nélküli gép lábpedálos indítású is lehet) MSZ-05-96.9118-1986 2.4.7.
3.8.3. Folyamatosan működő furnérköteg ollógépen az anyag beadási oldalán olyan látást nem:
gátló, rögzített védőberendezés került kialakításra, amely biztosítja a kéz védelmét? MSZ-05-96.9118-
1986 szabvány 2.4.15. pontja
3.8.4. Folyamatosanműködő furnérköteg ollógépen, a kihúzási oldalon a kés akaratlan érintését
megakadályozó, a kés mozgatásához reteszelt billenő késvédő megtalálható, amely a kés moz
bármely helyzetben megállitja
bármely helyzetben 5 mm-en belül megállítja? MSZ-05-96.9118-1986 szabvány 2.4.16. és 2.4.17.
pontjai
3.8.5. A furnérélragasztó gép 60 oC-nál (333 K) melegebb fűtött felületeinek megérintés elleni
védelme megoldott? MSZ-05-96.9118-1986 szabvány 2.6.3. pontja
3.9. Felületbevonó gép
3.9.1. A hengeres felületbevonó gép adagoló oldalán, valamint minden összeforgó hengerpárról a
kézvédelmet reteszelt védőburkolattal megoldották? MSZ-06-02.0211: 1989 szabvány 2.9.1. pontja
3.9.2. A biztonsági véghelyzetkapcsolók a felhordásra kerülő anyag szennyező hatásaitól védve
vannak? MSZ-06-02.0211: 1989 szabvány 2.9.6. pontja
3.9.3. Az egészségre ártalmas illetve gőzök felszabadulásának veszélyével járó anyag felhordására
alkalmas felületbevonó gépnél az elszívás megoldott? MSZ-06-02.0211: 1989 szabvány 2.9.9. pontja
3.10. Présgép
3.10.1. A kézi be- és kirakodású présgép kézi indítással vezérelhető? MSZ-06-02.0211: 1989
szabvány 2.10.2.
3.10.2. A kézi indítású présgép indítója a veszélyzónán kívül van elhelyezve vagy a gépen kézkezes
indítást alkalmaznak? MSZ-06-02.0211: 1989 szabvány 2.10.3.
3.10.3. A gépi be- és kirakású, automatikus indítású gép a présszerszámainak indítása előtt
automatikus működtetésű, 3 s időtartamú, jól hallható hangjelzést ad? MSZ-06-02.0211: 1989 szabvány
2.10.4. pontja
3.10.4. A kézi be- és kirakású présgépen – ha a kézi kirakási hely a gép hátoldalán, az indítást végző
kezelő által nem: látható helyen van – a kirakási helyen is indítógomb van elhelyezve, ami az indító
oldali működtető gomb együttes nyomvatartásával zárja a présszerszámot? (Mindkét nyomógombot a
veszélyzónán kívül kell elhelyezni.) MSZ-06-02.0211: 1989 szabvány 2.10.5. pontja
3.10.5. A fűthető présgépben keletkezett egészségre ártalmas gázok, gőzök elszívásáról
gondoskodtak? MSZ-06-02.0211: 1989 szabvány 2.10.12. pontja
4. Általános munkaegészségügyi kérdések
5.1. A munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata / foglalkoztathatóság szakvéleményezése
5.1.1. A munkaköri alkalmasság előzetes orvosi vizsgálata megtörtént? [Mvt. 49. § (1), 50. §; 33/1998.
(VI. 24.) NM rendelet 4. § (1)]
5.1.2. A munkaköri alkalmasság időszakos orvosi vizsgálata megtörtént az érintett munkavállalók
esetében? [[Mvt. 49. § (1), 50. §; 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 6. § (1)-(2)]
5.1.3. Azon munkavállalók esetében, akiknél a foglalkoztathatósági szakvélemény kötelező feltétele a
foglalkoztatásnak, megtörtént a foglalkoztathatósági vizsgálat? [33/1998. (VI. 24.) NM rendelet
16/A. és 16/B. §-a]
5.2. Munkahelyi elsősegélynyújtás
5.2.1. A munkahelyi elsősegélynyújtás személyi feltételei biztosítottak? [Mvt. 46. §-a; 3/2002. (II. 8.)
SZCSM–EüM együttes rendelet 20. § (1) bekezdése]
5.2.2. A munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi feltételei biztosítottak? [Mvt. 46. §-a; 3/2002. (II. 8.)
SZCSM–EüM együttes rendelet 20. §-a]
5.3. Veszélyes anyagok, veszélyes keverékek biztonságos tárolása
5.3.1. Használnak veszélyes anyagot/keveréket a munkahelyen?
5.3.2. A veszélyes anyagok, veszélyes keverékek biztonságos tárolása megoldott? [2000. évi XXV.
törvény (Kbtv.) 15. § (2) bekezdése; 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet 6. § (2)
bekezdése]
5.3.3. Tárolnak veszélyes anyagot/keveréket eredetileg élelmiszer tárolására gyártott edényzetben?
[Kbtv. 14. § (5) bekezdése]
6. Az egyes munkahelyi kóroki tényezőkkel összefüggő speciális megelőző intézkedések vizsgálata
6.1. Az egyes munkahelyi kóroki tényezők hatásának kitett (exponált) munkavállalók száma:
6.1.1. Fapor (nem rákkeltő): ….. fő
6.1.2. Fapor (rákkeltő1): ….. fő
6.1.3. Egyéb rákkeltő anyagok: ….. fő
6.1.4. Veszélyes anyagok/keverék: ….. fő
6.1.5. Zajexpozíció: ….. fő
6.1.6. Mechanikai (kéz/kar-, egésztest-) rezgésexpozíció: ….. fő
6.1.7. Hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás: ….. fő
6.2. A vizsgált munkáltatónál az ellenőrzött tevékenység során keletkező porok tulajdonságai szerint a
legjellemzőbb anyagfajta a légszennyezettségi mérések jegyzőkönyvei vagy ezek hiányában
egyéb dokumentumok (pl. kockázatértékelés, technológiai leírások), valamint a munkavédelmi
ellenőrzés megállapításai alapján:
(Kérjük, a megfelelő választ X-szel jelölje! Csak 1 válasz lehetséges.)
6.2.1. facsiszolatpor: ……..
6.2.2. lakkcsiszolatpor: ……..
6.2.3. fűrészpor (légszáraz): ……..
6.2.4. fűrészpor (nedves): ……..
6.2.5. gyaluforgács: ……..
6.2.6. darabos forgács, apríték: ……..
6.3. Kockázatértékelés az egyes munkahelyi kóroki tényezőkre vonatkozóan
1 bükkfa-,tölgyfa-, egyéb keményfaporok, illetve keményfaporokat tartalmazó faporok
6.3.1. Porexpozíciójával járó tevékenység(ek) esetén a munkáltató elvégezte a
kockázatértékelést? [25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet 5. § (1) a)-d); 7. §
(8); 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet 4. §-a]
6.3.2. Veszélyes vegyi anyaggal/keverékkel történő munkavégzés esetén a munkáltató elvégezte
a kockázatértékelést (kockázatbecslés)? [25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet 5.
§ (1) a)-d, 7. § (8)]
6.3.3. Azokban az esetekben, ahol a vegyi expozíció indokolttá teszi a biológiai monitorozást (pl.
n-hexán, toluol, xilol), a munkáltató gondoskodik a szükséges vizsgálatokról az exponált
munkavállalók esetében? [33/1998. (VI.24.) NM rendelet 6.§ (2),+25/2000. (IX. 30.) EüMSzCsM
együttes rendelet 4.§ (2)]
6.3.4. Zajexpozícióval járó munkavégzés esetén a munkáltató elvégezte a kockázatértékelést?
[66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet 7. § (1)]
6.3.5. Mechanikai rezgésexpozícióval járó munkavégzés esetén a munkáltató elvégezte a
kockázatértékelést? [22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet 4. § (6)]
6.3.6. Hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás esetén a munkáltató elvégezte a
kockázatértékelést? [25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet 3. § (2) a); 1. sz. melléklet]
6.4. Porexpozíció elleni védekezés
[Mvt. 32. §-a; 3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet 6. §-a, 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM
együttes rendelet 6. § (2) bc) pontja, 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet 7. §-a]
6.4.1. A műszaki védelem iránya:
(Kérjük, a megfelelő választ X-szel jelölje! Több válasz is lehetséges.)
a) munkafolyamat zárttá tétele / porforrás burkolása: ..…
b) légtechnikai rendszer / elszívó berendezés üzemeltetése és karbantartása: …..
c) egyéb: …..
d) nincs műszaki védelem: …..
6.4.2. Szervezési intézkedések történtek az expozíciónak kitett munkavállalók számának
minimumra csökkentése érdekében és az expozíció idejének csökkentésére? [25/2000. (IX.
30.) EüM-SzCsM együttes rendelet 6. § (2) ba)-be), 7. § (3) e); 26/2000. (IX. 30.) EüM
rendelet 6. § (1), 7. § (2), 7. § (4)]
6.4.3. Megfelelő védelmet nyújtó légzésvédő eszközök biztosítása/használata:
[25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet 7. § (3) f); 11. § b) 26/2000. (IX. 30.) EüM
rendelet 5. § (4)]
a) biztosított és a munkavállalók használják: …….
b) biztosított, de a munkavállalók nem használják: …….
c) nem biztosított: …….
d) nem szükséges: …….
6.5. Zaj- és rezgésexpozíció elleni védekezés
[Mvt.32. §-a; 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet 8. §-a, 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet 5. §-a]
6.5.1. A műszaki védelem iránya:
(Kérjük, a megfelelő választ X-szel jelölje! Több válasz is lehetséges.)
a) magas zaj-/rezgésszintű műhelyek, gépek elkülönítése: …....
b) gépek alapzatának rezgéscsökkentő kialakítása: …....
c) gépek rendszeres karbantartása: …....
d) egyéb: …....
e) nincs műszaki védelem: …....
6.5.2. Szervezési intézkedések történtek az expozíció időtartamának és intenzitásának
csökkentésére? [66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet 8. § (2) g); 22/2005. (VI. 24.) EüM
rendelet 5. § (2) g)]
6.5.3. A felső beavatkozási határérték feletti zajexpozíciónak kitett munkavállalók esetében a
munkáltató biztosítja a hallásvizsgálatot? [66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet 13. § (2);
33/1998. (VI. 24.) NM rendelet]
6.5.4. Hallásvédő eszközök biztosítása/használata:
[66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet 9. §]
(Kérjük, a megfelelő választ X-szel jelölje!)
a) a zajexpozíció eléri vagy meghaladja 85 dB(A)-t, megfelelő hallásvédő eszköz
biztosított és a munkavállalók viselik: ……..
b) a zajexpozíció eléri vagy meghaladja 85 dB(A)-t, megfelelő hallásvédő eszköz
biztosított, de a munkavállalók nem viselik: ……..
c) a zajexpozíció meghaladja 80 dB(A)-t, de megfelelő hallásvédő eszköz nincs biztosítva:
……..
d) nem szükséges hallásvédő eszközt biztosítani: ……..
6.6. Kézi tehermozgatásból származó kockázatok csökkentése
[25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet 3.§ (1) bek.]:
6.6.1. A kézi tehermozgatás kiküszöbölése érdekében sor került a munkáltatónál megfelelő műszaki
intézkedésre?
6.6.2. A kézi tehermozgatás kiküszöbölése érdekében sor került a munkáltatónál megfelelő
szervezési intézkedésre
 
Az oldal sütiket használ. Az Ok gombra kattintva, engedélyezi használatukat.
Ok