MUNKAVÉDELMI BIRSÁG

Munkavédelmi bírság

Mvt. 82. § (1) A munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot alkalmaz az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben.

 

(2) A munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti különösen

 a) a 21. §-ban meghatározott feltételek szerinti munkavédelmi üzembe helyezés elmulasztása;

b) a 23. § (1) bekezdésében meghatározott időszakos biztonsági felülvizsgálat elmulasztása;

c) a 23. § (2) bekezdésében meghatározott soron kívüli ellenőrzés elmulasztása;

d) az 54. § (2) bekezdésében meghatározott kockázatértékelés elmulasztása a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete szerinti legmagasabb veszélyességi osztályba tartozó munkáltató esetében;

e) a szükséges biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya;

f) a veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel vagy veszélyes technológiai folyamatban végzett munka esetén a munkaköri alkalmasság esedékes orvosi vizsgálatának vagy az alkalmasságot megállapító orvosi véleménynek a hiánya is;

g) a munkavégzés 40. § (2) bekezdése szerinti összehangolási kötelezettségének elmulasztása.

 

(3) A munkavédelmi bírság összege 50 000 Ft-tól 10 000 000 Ft-ig terjedhet.

 

(4) A munkavédelmi hatóság a munkavédelmi bírságot telephelyenként szabja ki, amennyiben az azonos időben lefolytatott eljárás során megállapítást nyer, hogy az (1) bekezdésben leírt veszélyeztetést ugyanazon jogszabályi rendelkezést megsértve a munkáltató több telephelyén valósítja meg.

 

(5) A munkavédelmi bírságot a súlyos veszélyeztetést feltáró felügyelő javaslata alapján a munkavédelmi hatóság a veszélyeztetés mértéke alapján, valamint a mulasztás személyi és tárgyi körülményeinek mérlegelésével szabja ki.

 

A munkavédelmi bírság kiszabásának alapjául szolgáló általános tényállás megvalósításához szükséges hatályos Mvt. szerinti két feltételt -a munkavédelmi követelmények teljesítésének elmulasztását, és a munkavállalók élete, testi épsége vagy egészsége súlyos veszélyeztetését -a törvény már egy fő munkavállaló esetén is alkalmazni rendeli, szigorítva ezzel a munkáltató munkavédelmi kötelezettségei megsértéséhez fűződő joghátrányt. Gyakorlatilag nincs jelentősége a veszélyeztetett személyek számának a bírságolási jogcím, megalapozottság tekintetében, ugyanakkor a bírság mértéke kapcsán a mérlegelési körülményeknél fontos szerepe van.

Az Mvt. törvényi vélelemként, mintegy minimum szabályként határozza meg a munkavállalók életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető legfontosabb -a veszélyeztetés tekintetében lehetséges legkirívóbb -tényállásokat. Az a)-c) pontokban felsorolt tényállások, mint kiemelt biztonsági vizsgálatok, illetve a soron kívüli ellenőrzés elmulasztása, a d) pontban meghatározott, a mindenkori legmagasabb veszélyességi osztályba tartozó munkáltató által a kockázatértékelés elmulasztása -ideértve annak pusztán formális, a vizsgálat célját ki nem elégítő elvégzését is -, továbbá az e) pontban leírt védelmi eszközök hiánya, hatástalansága, illetve a veszélyesnek minősíthető körülmények közötti munka esetén az orvosi vizsgálat, alkalmassági döntés hiánya a tényleges veszélyhelyzettől függetlenül, önmagukban olyan súlyú mulasztások, amelyek megalapozzák a bírságolást.

Közös jellemzőjük az átlagot meghaladó veszélytényezőn, mint jogilag megfogalmazott előfeltételen alapuló, kiemelt jelentőségű garanciális munkavédelmi feladat elmulasztása, amellyel összefüggésben a szakmai és az élettapasztalat szerint komoly esélye van a valóságos veszélyeztetés kialakulásának.