Munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenység

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény szerint:

8. § Jogszabály egyes feladatokat munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősíthet. A munkáltató a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat csak külön jogszabályban meghatározott munkavédelmi - a bányászat területén bányászati -, a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat pedig munkaegészségügyi [foglalkozás-orvostan (üzemorvostan), munkahigiéne, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan] szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti.

21. §(3) A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek, illetőleg teljesíti a 18. § (1) bekezdése szerinti követelményeket. A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

23. § (1) A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni a veszélyes technológiát és a 21. § (2) bekezdésében meghatározott veszélyes munkaeszközt, továbbá azt a munkaeszközt, amelynek időszakos biztonsági felülvizsgálatát jogszabály, szabvány, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetésre, használatra vonatkozó dokumentáció előírja. Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot - kivéve a veszélyes technológia esetét - szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy (munkabiztonsági szaktevékenység) vagy külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetve erre akkreditált intézmény végezheti. A veszélyes technológia vizsgálatát szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti.

(2) A munkahelyet, az egyéni védőeszközt, a munkaeszközt, a technológiát az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell,

a) ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, illetőleg

b) rendkívüli körülmények (különösen átalakítás, baleset, természeti jelenségek vagy műszaki okból 30 napot meghaladó használaton kívüli időszak) bekövetkezése esetén.

Az ellenőrzés elvégzéséig a munkahely, az egyéni védőeszköz, a munkaeszköz, a technológia üzemeltetését, illetve használatát meg kell tiltani. Az ellenőrzés elvégzése - a veszélyeztetés jellegétől függően - munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

54. § (1) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket:

a) a veszélyek elkerülése;

b) a nem elkerülhető veszélyek értékelése;

c) a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése;

d) az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú, kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására, a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére;

e) a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása;

f) a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel;

g) egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására;

h) a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest;

i) a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása.

(6) Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott megelőzési stratégia munkabiztonsági és munka-egészségügyi tartalmának kialakítása munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

(7) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles

i) a munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatok ellátásáról az e törvényben meghatározott módon gondoskodni és az előírt feladatok ellátására e törvényben meghatározott személyt, illetve szervezetet biztosítani.

54. §(2) A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.

(3) A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni. Indokolt esetnek kell tekinteni különösen az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását, illetve minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak - ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változását). Soron kívül el kell végezni a kockázatértékelést, ha az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés fordult elő, vagy a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki. Az 56. §-ban meghatározottak a kockázatértékelésben rögzítésre kerülhetnek.

(8) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott feladatok elvégzése munkabiztonsági és ezzel egyidejűleg munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. A kockázatértékelés elvégzésekor a kémiai biztonság területén a külön jogszabályban foglalt szempontokat is figyelembe kell venni.

56. § Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

57. § (1) A munkáltató az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott veszélyességi osztályhoz, munkavállalói létszámhoz igazodóan elegendő, de legalább a rendeletben megjelölt időtartamra és szakképesítési feltételekkel köteles munkavállalót kijelölni vagy foglalkoztatni, e személy részére valamennyi munkavédelemmel összefüggő információt megadni, és a szükséges tárgyi, szervezési feltételeket biztosítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás - ideértve a 8. §-ban előírtak végrehajtását is - az előírt alkalmassági feltételekkel rendelkező munkavállaló hiányában polgári jogi szerződés alapján külső szolgáltatás útján is megvalósítható. E foglalkoztatás - függetlenül a formájától - nem mentesíti a munkáltatót az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért e törvényben meghatározott felelőssége alól.

(3) Az előző bekezdésekben meghatározott személy feladata különösen

a) a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzése [21. § (3) bekezdés];

b) az időszakos biztonsági felülvizsgálat elvégzése [23. § (1) bekezdés];

c) közreműködés a munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia soron kívüli ellenőrzésében [23. § (2) bekezdés];

d) közreműködés mentési terv készítésében [45. § (1) bekezdés];

e) a megelőzési stratégia munkabiztonsági tartalmának kidolgozása [54. § (1) bekezdésének g) pontja];

f) közreműködés a kockázatértékelés elvégzésében [54. § (2) bekezdés], a munkavédelmi oktatásban (55. §);

g) az egyéni védőeszköz juttatása belső rendjének meghatározása (56. §);

h) a munkabalesetek kivizsgálása (64. §);

i) a külön jogszabályban munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatok ellátásában részvétel, továbbá a munkaegészségügyi feladatok teljesítésében szükség szerinti közreműködés.

58. § (1) A munkáltató az 57. § (1) bekezdésében előírt kötelezettségén túl, a külön jogszabályban meghatározottak szerint és valamennyi munkavállalójára kiterjedően a 21. § (3) bekezdésében - ide nem értve a munkaeszközöket -, a 23. § (2) bekezdésében, a 40. § (1) bekezdésében, a 42. §-ban, a 44. § (1) bekezdésében, a 46. §-ban, a 49. § (1) bekezdésében, az 54. § (1) bekezdés b) és d)-g) pontjaiban, (2) bekezdésében, (7) bekezdés b) pontjában és az 56. §-ban előírt feladatainak ellátásához foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást köteles biztosítani. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosítása történhet a munkáltató által működtetett vagy a munkáltatóval kötött szerződés alapján külső szolgáltató útján.

(2) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat a munkáltató felelősségének érintetlenül hagyásával közreműködik az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet kialakításában, az egészségkárosodások megelőzésében, a munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősített, külön jogszabályok által előírt feladatok ellátásában.

(3) A munkáltatónak biztosítania kell, hogy munkavállalói és azok munkavédelmi képviselői a munkakörülményeikkel kapcsolatban, így különösen a 61. §-ban biztosított jogaik gyakorlása során a szükséges felvilágosítást a foglalkozás-egészségügyi szolgálattól megkaphassák.

(4) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat munkavédelmi feladatokra kiterjedő szakmai irányítását a munkavédelmi hatóság - a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv közreműködésével - látja el, ebben a körben a munkáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál foglalkoztatottaknak utasítást nem adhat. A szakmai irányítás magában foglalja a helyes gyakorlat módjának meghatározását és annak érvényre juttatását.

62. § A munkavállalót nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történő fellépéséért, illetve a munkáltató vélt mulasztása miatt jóhiszeműen tett bejelentéséért. E védelem megilleti a munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységet, továbbá az 57-58. §-okban előírt feladatokat ellátó munkavállalókat is.

65. § (1) A munkabaleset és a foglalkozási megbetegedés kivizsgálása során fel kell tárni a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzésére.

(2) Munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül a súlyos munkabaleset, valamint az olyan - munkaeszköz, illetve technológia által okozott - munkabaleset kivizsgálása, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben), azonos helyen történő sérülését vagy más egészségkárosodását okozta.

87. § E törvény alkalmazásában:

1. Áttelepítés: munkavédelmi szempontból korábban üzembe helyezésre kötelezett munkaeszköz olyan áthelyezése, amely üzembe helyezési, üzemeltetési körülményei tekintetében lényeges változást okoz.

1/A. Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.

1/B. EK-megfelelőségi nyilatkozat: a gyártó írásbeli nyilatkozata, hogy a védőeszköz a mintának és az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló külön jogszabály előírásainak megfelel.

1/C. EK-típustanúsítvány: a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvényben meghatározott bejelentett szervezet által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a védőeszköz a mintán elvégzett EK típusvizsgálat alapján megfelel az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló külön jogszabály előírásainak.

1/D. Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely

a) a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkrevezethető vissza, illetve

b) a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

1/E. Fokozott expozíció: a munkavállaló szervezetében a munkavégzés során, a foglalkozás gyakorlása közben vagy azzal összefüggésben a külön jogszabályban meghatározott biológiai határértékeket meghaladó koncentrációja vagy mértéke, illetve zaj esetében 4000 Hz-en a 30 dB halláscsökkenés mindkét fülön.

1/F. Kockázat: a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása.

1/G. Közúti közlekedés: a vízi, illetőleg légi útvonalon, a vasúti vonalon, a közúton, valamint bármely föld alatti, vagy föld feletti helyi és helyközi menetrendszerinti járattal történő helyváltoztatás.

1/H. Pszichoszociális kockázat: a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet értelmében

Munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételei

1. A munkáltatók tevékenységük alapján a következő munkavédelmi szempontú veszélyességi osztályba tartoznak az EU tagországok számára kötelezően alkalmazandó a NACE Rev. 2. (magyar nyelvű megfelelője, a gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere: TEÁOR ’08) alapján.

Ágazati számjel

Gazdasági tevékenység megnevezése

 I. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY

 02

 Erdőgazdálkodás

 

 Kivéve:

 

 02.3 Vadon termő egyéb erdei termék gyűjtése

 05

 Szénbányászat

 06

 Kőolaj-, földgázkitermelés

 07

 Fémtartalmú érc bányászata

 08

 Egyéb bányászat

 09

 Bányászati szolgáltatás

 10.1

 Húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása

 10.2

 Halfeldolgozás, -tartósítás

 16

 Fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonottáru gyártása
Kivéve:
16.29 Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása

 17

 Papír, papírtermék gyártása

 19

 Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás

 20

 Vegyi anyag, termék gyártása

 21

 Gyógyszergyártás

 22

 Gumi-, műanyag termék gyártása

 23

 Nem fém ásványi termék gyártása

 24

 Fémalapanyag gyártása

 25.2

 Fűtési kazán, radiátor, fémtartály gyártása

 25.3

 Gőzkazán gyártása

 25.4

 Fegyver-, lőszergyártás

 25.5

 Fémalakítás, porkohászat

 28

 Gép, gépi berendezés gyártása
Kivéve:
28.23 Irodagép gyártása (kivéve: számítógép és perifériái)

 30.11

 Hajógyártás

 30.2

 Vasúti, kötöttpályás jármű gyártása

 31

 Bútorgyártás

 35

 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

 37

 Szennyvíz gyűjtése, kezelése

 38

 Hulladékgazdálkodás

 39

 Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés

 41.2

 Lakó- és nem lakóépület építése

 42

 Egyéb építmény építése

 43

 Speciális szakképítés

 49

 Szárazföldi, csővezetékes szállítás

 50

 Vízi szállítás

 51

 Légi szállítás

 52

 Raktározás, szállítást kiegészítő tevékenység

 72.1

 Természettudományi, műszaki kutatásfejlesztés

 II. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY

 01

 Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások

 02.3

 Vadon termő egyéb erdei termék gyűjtése

 03

 Halászat, halgazdálkodás

 10

 Élelmiszergyártás
Kivéve:
10.1 Húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása
10.2 Halfeldolgozás, -tartósítás

 11

 Italgyártás

 12

 Dohánytermék gyártása

 13

 Textília gyártása

 14

 Ruházati termék gyártása

 15

 Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása

 16.29

 Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása

 18

 Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység

 25

 Fémfeldolgozási termék gyártása
Kivéve:
25.2 Fűtési kazán, radiátor, fémtartály gyártása
25.3 Gőzkazán gyártása
25.4 Fegyver-, lőszergyártás
25.5 Fémalakítás, porkohászat

 26

 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása

 27

 Villamos berendezés gyártása

 28.23

 Irodagép gyártása (kivéve: számítógép és perifériái)

 29

 Közúti jármű gyártása

 30

 Egyéb jármű gyártása
Kivéve:
30.11 Hajógyártás
30.2 Vasúti, kötött pályás jármű gyártása

 32

 Egyéb feldolgozóipari tevékenység

 33

 Ipari gép, berendezés, eszköz javítása

 36

 Víztermelés, -kezelés, -ellátás

 41.10

 Épületépítési projekt szervezése

 45.2

 Gépjárműjavítás, karbantartás

 45.4

 Motorkerékpár, -alkatrész kereskedelme, javítása

 58

 Kiadói tevékenység

 59

 Film, videó gyártás, televízióműsor gyártása, hangfelvétel kiadás

 60

 Műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás

 61

 Távközlés

 71.2

 Műszaki vizsgálat, elemzés

 75

 Állat-egészségügyi ellátás

 80

 Biztonsági, nyomozói tevékenység

 81

 Építmény üzemeltetés, zöldterület-kezelés

 85.32

 Szakmai középfokú oktatás

 85.41

 Felső szintű, nem felsőfokú oktatás

 85.42

 Felsőfokú oktatás

 85.5

 Egyéb oktatás

 86

 Humán-egészségügyi ellátás

 87

 Bentlakásos, nem kórházi ápolás

 95

 Számítógép, személyi-, háztartási cikk javítása

 96.03

 Temetkezés, temetkezést kiegészítő szolgáltatás

 97

 Háztartási alkalmazottat foglalkoztató magánháztartás

 III. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY

 45

 Gépjármű-, motorkerékpár kereskedelme, javítása
Kivéve:
45.2 Gépjárműjavítás, karbantartás
45.4 Motorkerékpár, -alkatrész kereskedelme, javítása

 46

 Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár)

 47

 Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár)

 53

 Postai, futárpostai tevékenység

 55

 Szálláshely-szolgáltatás

 56

 Vendéglátás

 62

 Információ-technológiai szolgáltatás

 63

 Információs szolgáltatás

 64

 Pénzügyi közvetítés, kivéve: biztosítási, nyugdíjpénztári tevékenység

 65

 Biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok (kivéve: kötelező társadalombiztosítás)

 66

 Egyéb pénzügyi tevékenység

 68

 Ingatlanügyletek

 69

 Jogi, számviteli, adószakértői tevékenység

 70

 Üzletvezetési, vezetői tanácsadás

 71

 Építészmérnöki tevékenység; műszaki vizsgálat, elemzés
Kivéve:
71.2 Műszaki vizsgálat, elemzés

 72.2

 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés

 73

 Reklám, piackutatás

 74

 Egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

 77

 Kölcsönzés, operatív lízing

 78

 Munkaerőpiaci szolgáltatás

 79

 Utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás

 82

 Adminisztratív-, kiegészítő egyéb üzleti szolgáltatás

 84

 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás

 85

 Oktatás
Kivéve:
85.32 Szakmai középfokú oktatás
85.41 Felső szintű, nem felsőfokú oktatás
85.42 Felsőfokú oktatás
85.5 Egyéb oktatás

 88

 Szociális ellátás bentlakás nélkül

 90

 Alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység

 91

 Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység

 92

 Szerencsejáték, fogadás

 93

 Sport-, szórakoztató-, szabadidős tevékenység

 94

 Érdekképviselet

 96

 Egyéb személyi szolgáltatás (kivéve: temetkezés, temetkezést kiegészítő szolgáltatás)

 

 

     

2. A munkáltatókat a veszélyességi osztályon belül az általuk foglalkoztatott munkavállalók - beleértve a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalókat is - állományi létszáma alapján kell csoportosítani:

a) 1-9 munkavállaló között;

b) 10-49 munkavállaló között;

c) 50-500 munkavállaló között;

d) 501-1000 munkavállaló között;

e) 1000 munkavállaló felett.

3. Az 1. és 2. pontban leírt szempontok alapján besorolt munkáltató - a 4-5. pontokban meghatározott eltérés figyelembevételével - legalább az alábbiakban meghatározott létszámú és munkavédelmi szakképesítésű személyt köteles, minimálisan az e pontban megállapított munkaidőtartamot kitöltő, munkavédelmi tevékenységre foglalkoztatni:

I/a) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti két órára,

I/b) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi két órára,

I/c) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi négy órára,

I/d) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel,

I/e) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel és minden megkezdett 600 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel,

II/a) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti egy órára,

II/b) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi egy órára,

II/c) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi két órára,

II/d) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel,

II/e) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel és minden megkezdett 800 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel,

III/a) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti egy órára,

III/b) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi egy órára,

III/c) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi egy órára,

III/d) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi négy órára,

III/e) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel.

4. A legfeljebb 9 fő munkavállalót foglalkoztató munkáltató (mikrovállalkozás) esetén, továbbá ha a munkáltató a tevékenysége alapján a II. vagy III. veszélyességi osztályba tartozik, és 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztat (kisvállalkozás), akkor külön szakember kijelölése (foglalkoztatása) helyett kijelölt munkavállalójával vagy természetes személy munkaadóként maga is elláthatja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatait, amennyiben a kijelölt személy vagy ő maga rendelkezik az azok ellátásához a munkáltató tényleges szakmai tevékenységére tekintettel szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. Valamennyi esetben (kijelölés, foglalkoztatás vagy a munkavédelmi feladatok személyes ellátása) a munkáltató kötelessége továbbá, hogy a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt munkabiztonsági szaktevékenység elvégzésére munkavédelmi (bányászati) szakképesítésű személyt vegyen igénybe. Ez a személy lehet a kijelölt (foglalkoztatott) szakember vagy - a szakképzettségi feltétel fennállása esetén - a természetes személy munkáltató is.

5. Az 1. és a 2. pont szerinti besorolásról és ez alapján a 3. pont szerinti foglalkoztatásról a munkáltató saját felelősséggel gondoskodik.

Amennyiben a munkáltató az ágazati számjele szerinti tevékenység mellett más veszélyességi osztályba sorolásra alapot adó tevékenységet is folytat:

- ha ez utóbbi tevékenység magasabb veszélyességi osztályba tartozik és az e körben foglalkoztatottak száma az összlétszám 40%-át eléri, számjeléhez képest eggyel magasabb;

- ha ez utóbbi tevékenység alacsonyabb veszélyességi osztályba tartozik és az e körben foglalkoztatottak száma az összlétszám 60%-át eléri, számjeléhez képest eggyel alacsonyabb veszélyességi osztályba kell a munkáltatót besorolni.

A 2. pontban megjelölt létszámkategória szerinti besorolás alapja minden esetben a munkáltató teljes állományi létszáma (akkor is, ha a létszám százalékos aránya miatt magasabb vagy alacsonyabb veszélyességi osztályba kell sorolni a fentiek szerint).

Tanulókat, hallgatókat abban az arányban kell a munkavállalói létszámhoz számítani, amilyen arányt a gyakorlati képzésük képvisel a teljes oktatási idő tartamához képest.

6. A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során a munkáltatónak kell bizonyítani a besorolás helyességét, az alapul vett adatok valódiságát továbbá a munkavédelmi szakember előírt óraszámban történő foglalkoztatását.

7. A munkáltató köteles a besorolását veszélyességi osztály vagy létszám kategória megváltozásakor módosítani és a besorolás megfelelősségét évenként felülvizsgálni, valamint mindezt írásban dokumentálni.

89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról

1. számú melléklet a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelethez

1.2. Munkahigiénés vizsgálatok

1.2.1. Munkakörnyezeti műszeres vizsgálatok:

a) munkahelyi kémiai kóroki tényezők (gázok, gőzök, aerosolok, porok okozta légszennyeződés)

- mennyiségi,

- minőségi

vizsgálata;

b) munkahelyi fizikai kóroki tényezők közül

- zajszint,

- infra- és ultrahang szintek

- (egész test) rezgésterhelés,

- kéz-kar rezgésterhelés,

- a megvilágítás világítástechnikai jellemzőinek,

- elektromágneses tér jellemzői,

- magas légköri nyomáson végzett munka,

- ionizáló és nem ionizáló sugárzásszintek

meghatározása;

c) zárt, telepített munkahelyeken a klímatényezők meghatározása;

d) fizikai megterhelés-igénybevétel vizsgálata.

1.2.2. Biológiai expozíciós mutatók vizsgálata a külön jogszabályban meghatározott expozíciós mutatók alapján:

 

 Biológiai expozíciós mutató

 Vegyi anyag

 vizeletben

 vérben

 Anilin

 p-aminofenol

 met Hb.

 Arzén

 arzén

 

 Benzon

 fenol

 

 Dimetilformamid

 N-metil-formamid

 

 Etil-benzol

 mandulasav

 

 Fenol

 fenol

 

 Fluorid vegyületek

 fluorid

 

 Halotán

 halotán

 

 

 trifluorecetsav

 

 Higany (szervetlen)

 higany

 

 Kadmium

 kadmium

 kadmium

 Króm

 króm

 

 Kobalt

 kobalt

 

 n-Hexán

 2,5-hexán-dion

 

 Nikkel

 nikkel

 

 Nitrobenzol

 p-nitrofenol

 

 Ólom (szervetlen)

 D-ALA

 ólom

 

 

 ZPP

 Pentaklórfenol

 pentaklórfenol

 

 Szelén

 szelén

 

 Szén-monoxid

 

 CO Hb

 Szerves foszforsavészter tart. peszticidek

 

 vörösvérsejt vagy teljes vér acetil-kolineszteráz

 Sztirol

 mandulasav

 

 Toluol

 hippursav

 

 

 o-krezol

 

 Triklóretilén

 triklórecetsav

 

 Xilol

 metilhippursavak

 

4. melléklet a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelethez

A tevékenységek foglalkozás-egészségi osztályba sorolása

„A” foglalkozás-egészségi osztály

gazdasági tevékenységek

ágazati
számjelek

 1. Bányászat

 C 10-14

 2. Kohászat

 D 27

fizikai munkakörei, valamint azon nem fizikai munkakörök munkavállalói, akik az „A” foglalkozás-egészségi osztályt indokló munkakörnyezetben töltik munkaidejük több mint 50%-át.

3. Ugyanebbe a foglalkozás-egészségi osztályba sorolandó:

3.1. rákkeltőkkel exponáltak,

3.2. sugárzó anyagokkal,

3.3. ismeretlen (mérgező hatásuk szempontjából kivizsgálatlan) anyagokkal dolgozók,

3.4. állatkísérletes munkakörökben foglalkoztatottak,

3.5. korkedvezményre jogosító munkakörökben foglalkoztatottak,

3.6. munkaidő-kedvezményre jogosító expozícióban alkalmazott munkavállalók,

3.7. a vasúti közlekedésben a forgalom lebonyolításával közvetlenül összefüggő, a légi és vízi közlekedésben szakszolgálati vizsgához kötött munkakörökben alkalmazott munkavállalók,

függetlenül a tevékenység ágazati osztályától.

„B” foglalkozás-egészségi osztály

gazdasági tevékenységek

ágazati
számjelek

 1.

 Mezőgazdaság, vadgazdálkodás és erdőgazdálkodás

A 01-02

 2.

 Építőipar

 F 45

 3.

 Élelmiszerek és italok gyártása

 D 15

 4.

 Dohánytermékek gyártása

 D 16

 5.

 Textíliák gyártása

 D 17

 6.

 Ruházati termékek gyártása, szőrmekikészítés és -festés

D 18

 7.

 Bőrkikészítés, bőrtermékek és lábbeli gyártása

 D 19

 8.

 Fafeldolgozás

 D 20

 9.

 Kőolaj-feldolgozás és kokszgyártás

 D 23

 10.

 Vegyi alapanyagok és termékek gyártása

 D 24

 11.

 Gumi és műanyag termékek gyártása

 D 25

 12.

 Nemfém ásványi termékek gyártása

 D 26

 13.

 Nyersanyag visszanyerése hulladékból

 D 37

 14.

 Szárazföldi és csővezetékes szállítás

 I 60

 15.

 Vízi szállítás

 161

 16.

 Légi szállítás

 I 62

 17.

 Bútorgyártás

 D 361

 18. 

 Egészségügyi és szociális ellátás

 N 85

 19.

 Állategészségügyi tevékenység

 N 852

 20.

 Nyomdaipari termékek gyártása

 D 2221

fizikai munkakörei, valamint azon nem fizikai munkakörök munkavállalói, akik a „B” foglalkozás-egészségi osztályt indokló munkakörnyezetben töltik munkaidejük több mint 50%-át.

„C” foglalkozás-egészségi osztály

Ebbe a foglalkozás-egészségi osztályba sorolandók az „A” foglalkozás-egészségi osztályba nem tartozó ág, ágazat, alágazat, szakágazat

1. ipari,

2. szolgáltató,

3. kutató,

4. számítástechnikai tevékenységgel kapcsolatos

fizikai munkakörei, valamint azon nem fizikai munkakörök munkavállalói, a „C” foglalkozás-egészségi osztályt indokló munkakörnyezetben töltik munkaidejük több mint 50%-át.

„D” foglalkozás-egészségi osztály

Ebbe a foglalkozás-egészségi osztályba sorolandók a

1. kutatás-szervezési,

2. kulturális,

3. oktatási,

4. egyéb adminisztratív

tevékenységet végző munkavállalók, továbbá az „A”, a „B” és a „C” foglalkozás-egészségi osztályba sorolt tevékenységek nem fizikai munkaköreiben dolgozó, más osztályokba nem sorolt munkavállalói.

 

Egyéb jogszabályok értelmében

3/2003. (III. 11.) FMM-ESzCsM együttes rendelet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről

6. §(1) Potenciálisan robbanásveszélyes környezetben létesített munkahely esetén a munkáltató az Mvt. 21. §-ában megjelölt munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatok során és az Mvt. 54. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kockázatértékelés keretében köteles munkabiztonsági és munka-egészségügyi szempontból azonosítani a várható veszélyeket.

4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről

3. §(4) Amennyiben a tervező, kivitelező rendelkezik a munkabiztonsági szaktevékenység ellátásához előírt képesítéssel, nincs szükség külön koordinátor megbízására vagy alkalmazására.

14. §A koordinátori feladatok munkabiztonsági szaktevékenységnek (Mvt. 8. §) minősülnek.

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről

2. §(2) A munkáltató az Mvt. 21. § (2) bekezdésében megjelölt munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatok során a létesítmény, a munkahely és a technológia esetében munkabiztonsági és munkaegészségügyi szempontból egyaránt köteles azonosítani a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét. Köteles felbecsülni a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. Meg kell határoznia a védekezés leghatékonyabb módját, a műszaki és egyéni védelem módozatait, illetve az alkalmazandó szervezési és egészségügyi megelőzési intézkedéseket.

27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról

3. §(2) c) fokozott expozíció esetén az érintett személyt vizsgálatra beküldő foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának a lelet kézhezvételétől számított 24 órán belül

(3) A bejelentést meg kell ismételni, ha a korábban keresőképesként bejelentett személy keresőképtelenné vált. Tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban lévő személy esetén, a gyakorlati képzés helyén működő foglalkozás-egészségügyi orvos végzi a bejelentést, aki ezzel egy időben értesíti az oktatási intézményt.

(4) Az első észlelő orvosnak lehetősége van a munkavállalót további vizsgálatok végzésére a munkáltató telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyre vagy az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézetbe (a továbbiakban: OMFI) beutalnia. A beutalóra rá kell vezetni a Bejelentve nincs! megjegyzést.

(5) Ha a (4) bekezdés szerinti foglalkozás-egészségügyi szakellátóhely a kórisme felállításához szükséges feltételekkel nem rendelkezik, vagy ha egyéb okból indokoltnak tartja, kezdeményezi a hozzá beutalt munkavállaló beutalását az OMFI-ba. Ebben az esetben a beutalóra rá kell vezetni a Bejelentve nincs! megjegyzést.

(6) A tüdőfibrózist okozó porok esetében a diagnózist felállító egészségügyi szolgáltató, illetve az OMFI végzi a bejelentést.

4. §(1) Ha a munkahelyen halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási megbetegedés fordult elő, a munkáltató - az észlelő orvos bejelentési kötelezettségétől függetlenül - azonnal értesíti a munkavédelmi felügyelőséget, amely azonnal értesíti az OMFI-t és az OMMF-et.

(2) Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a munkáltató foglalkozási megbetegedés észlelésekor értesíti a munkáltató telephelye szerint illetékes munkavédelmi felügyelőséget.

5 §(2) A foglalkozási megbetegedés, illetve fokozott expozíciós eset körülményeinek kivizsgálásába a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosát, a munkáltatót vagy annak képviselőjét és a munkavállalók érdekképviseletét (munkavédelmi képviselőt) is be kell vonni, valamint a vizsgálat során a megbetegedés és az expozíció okainak feltárása érdekében más hatóság, illetve intézmény is megkereshető. Ezen túlmenően a foglalkozási megbetegedés körülményeinek kivizsgálásába az OMMF orvos végzettségű kormánytisztviselőjét is minden esetben be kell vonni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül meg kell kezdeni, valamint a bejelentés napjától számított legkésőbb 30 napon - különösen bonyolult esetekben 60 napon - belül intézkedni kell a további foglalkozási megbetegedések megelőzése érdekében.

61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről

3. §(1) Annak érdekében, hogy a munkavállaló biztonságát és egészségét fenyegető kockázatot meg lehessen becsülni, továbbá a szükséges intézkedések meghatározhatók legyenek, a munkáltatónak minden olyan tevékenységnél, amely feltehetően biológiai tényezők kockázatával jár, meg kell határoznia a munkavállalókat, illetve munkát végző személyeket (a továbbiakban együtt: munkavállaló) érő expozíció jellegét, időtartamát és - amennyiben lehetséges - mértékét.

(2) A különböző csoportokba tartozó biológiai tényezők együttes expozíciójával járó tevékenységnél a kockázatot minden jelen lévő biológiai tényezőre meg kell becsülni.

(3) A kockázat becslését évente, továbbá minden olyan esetben meg kell ismételni, amikor a körülmények megváltozása a munkavállaló biológiai tényezőkkel történő expozícióját befolyásolhatja.

10. §(3) A foglalkozás-egészségügyi orvos, a munkavédelmi felügyelőség felügyelője, továbbá a munkahelyen a biztonságért és az egészségvédelemért felelős személy jogosult az (1) bekezdés szerinti jegyzékben szereplő adatokhoz hozzáférni.

13. §(1) Biológiai tényezővel kapcsolatos tevékenységet csak abban az esetben lehet végezni, ha a munkavédelmi felügyelőség ellenőrizte, hogy a szervezett munkavégzésben foglalkoztatott munkavállaló foglalkozás-egészségügyi ellátása biztosított.

(2) A munkavállaló előzetes, időszakos, valamint soron kívüli munkaköri alkalmasságának vizsgálatára és véleményezésére a külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A 3. § szerinti becsléstől függően a munkáltatónak írásban kell meghatározni azoknak a munkavállalóknak a körét, akiknél speciális védelmi intézkedések szükségesek, így különösen a 3. számú melléklet szerinti védőoltások biztosítása indokolt.

(7) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat az általa végzett védőoltásokról évente, a tárgyévet követő év január 5. napjáig összefoglaló jelentést küld a fővárosi és megyei kormányhivatal kistérségi népegészségügyi intézetének.

65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről

9. §(1) A munkáltató a védőeszköz juttatásának rendje meghatározásába a munkavédelmi képviselőt, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot bevonja, akik jogosultak a védőeszköz kiválasztására javaslatot tenni.

12/2006. (III. 23.) EüM rendelet az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről

8. §(5) Az egyéni védőeszköz juttatásakor a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló külön jogszabályban foglaltakat is figyelembe véve kell eljárni. Az egyéni védőeszköz kiválasztása az Mvt. szerinti munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

11. § (1) Azbesztet, azbeszttartalmú terméket tartalmazó épület, létesítmény, szerkezet bontása, illetve azbesztnek vagy azbeszttartalmú terméknek építményből, létesítményből, szerkezetből, járműből (hajóból) történő eltávolítása előtt a munkáltatónak munkatervet kell készítenie. A munkáltató a munkatervben meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyek a munkavállalók munkahelyi biztonságát és egészségvédelmét - az azbeszt eltávolításával és a hulladék kezelésével kapcsolatosan tekintettel a környezet védelmére is - garantálják. A munkatervet a 4. § (2) bekezdés szerinti bejelentéshez mellékelni kell.

(3) A munkaterv munkavédelmi és munkabiztonsági előírásainak elkészítése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

33/1998. (VI. 24.) NM rendeleta munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről

1. számú melléklet: Járványügyi érdekből kiemelt munkakörök, tevékenységek

3. számú melléklet: Fizikai, kémiai kóroki tényezők, amelyek expozíciója időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatot tesz szükségessé

4. számú melléklet: Fokozottan baleseti veszélyekkel járó munkakörök, tevékenységek

5. számú melléklet: Fokozott pszichés terheléssel járó tevékenységek

6. számú melléklet: Pszichoszociális kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók

7. számú melléklet: A hazaitól jelentősen eltérő éghajlatú és fokozottan járványveszélyes területek

8. számú melléklet: A sérülékeny csoportok egészségét potenciálisan károsító, tiltást igénylőmegterhelések

9. számú melléklet: azon munkakörülmények, amelyek fennállásakor a terhes nők, a nemrégen szült nők és a szoptató anyák foglalkoztatásához kockázatbecslés szükséges

9/A. számú melléklet: Azon munkakörülmények, amelyek fennállásakor a fiatalkorúak foglalkoztatásához kockázatbecslés szükséges