Tisztelt Felhasználó!

Az alábbiakban a munkahelyi kockázatok felmérésre, elemzésére készítettünk egy olyan összeállítást, mely a maga nemében egyedülálló. Mindezeken felül foglalkozunk  a különböző gépvizsgálatokkal, a munka- és üzemi baleset kivizsgálásának legfontosabb nyomtatványaival. Nagy segítséget jelent minden felhasználónak az iratminta gyűjtemény, melynek jelentős részben az ún. intelligens módszerrel készült. Ennek lényege, hogy legördülő űrlapmezők segítenek a kitöltésben, csak oda lehet írni, ahol megengedett a bejegyzés megtétele. Viszont az alapszövegben az űrlapvédelem feloldása után magunk is végezhetünk módosításokat.

A bemutatásra kerülő több száz minta olyan hatalmas tudásanyagot halmoz fel, melyre még az eddigiekben nem volt példa.  Akik már ismerik valamelyik munkámat, azok elmondhatják, hogy a tartalom mellett fontos elemnek tartom az egyes dokumentumoknak a külalakját, megjelenését is. A CD alapvetően a munkahelyi kockázatok értékelésével, becslésével, illetve az ezek elvégzéséhez szükséges minták közreadásával foglalkozik, de néhány példát bemutat a kémia/vegyi kockázatok becslésére is. Ez utóbbiról és a biológiai kockázatok becsléséről külön anyag készült.

Tekintsük át, milyen joghelyek kötelezik a munkáltatókat a kockázatelemzések elvégzésére:

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény

54. § (2) A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe. A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. A kockázatértékelést a kémiai biztonság területén a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.

(3) A munkáltató a (2) bekezdésben meghatározott kockázatértékelést és megelőző intézkedéseket első alkalommal - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott I. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatónál legkésőbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított hat hónapon belül, egyébként egy éven belül, azt követően indokolt esetben köteles elvégezni, és azt évenként felülvizsgálni. Indokolt esetnek kell tekinteni különösen a kockázatok (munkakörülmények, az alkalmazott technológia, veszélyes anyag, készítmény, munkaeszköz, munkavégzés) lényeges megváltozását, illetőleg új technológia, veszélyes anyag, munkaeszköz, munkaszervezés bevezetését, alkalmazását. Soron kívül kell elvégezni, illetve felülvizsgálni a kockázatértékelést, ha a kockázatok lényeges megváltozásával munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe, vagy a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.

(4) A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során a munkáltatónak kell bizonyítania a tevékenység megkezdésének tényét, időpontját.

(5) A kockázatértékelés eredményeként a munkáltató felelőssége legalább a következők dokumentálása:

a) a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végző azonosító adatai;

b) a veszélyek azonosítása;

c) a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma;

d) a kockázatot súlyosbító tényezők;

e) a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, a fennálló helyzettel való összevetés alapján annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása;

f) a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése;

g) a tervezett felülvizsgálat időpontja;

h) az előző kockázatértékelés időpontja.

A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megőrizni.

A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény

19. § (1) A veszélyes anyag egész életciklusa alatt a veszélyes anyagokkal, illetve a veszélyes készítményekkel végzendő tevékenység megkezdése előtt a tevékenységet végző az adott tevékenység emberi egészséget és környezetet károsító kockázatairól becslést készít, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) rendelkezéseire figyelemmel. A kockázatbecslés elvégzéséért szervezett munkavégzés esetén a munkáltató, egyéb esetben a vállalkozó, nem vállalkozás keretében végzett tevékenység esetén a tevékenységet végző a felelős.

(2) A kockázatbecslés érdekében a következők elvégzése szükséges:

a) a veszély azonosítása;

b) az expozíció-hatás (koncentráció/dózis-hatás) összefüggés elemzése;

c) az expozíció becslése;

d) a kockázat minőségi, illetve mennyiségi jellemzése.

(3) Az OKK-OKBI a törzskönyvezendő veszélyes anyagok esetében a törzskönyvezési eljárás során, illetve a bejelentendő veszélyes anyagok bejelentését követően - a legalább 10 tonna/év mennyiségben gyártott, illetve forgalmazott veszélyes anyag esetén - a környezetvédelmi és vízügyi miniszter vagy az általa kijelölt szerv szakhatósági közreműködésével elvégzi a környezetvédelmi és vízügyi és az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter által meghatározott adatszolgáltatás elemzését, illetve kockázatbecslést.

(4) A (3) bekezdés szerinti kockázatbecslés elvégzése nem érinti az (1) bekezdés alapján a tevékenység megkezdését megelőzően elvégzendő kockázatbecslést.

(5) A veszélyes anyaggal, illetőleg a veszélyes készítménnyel tevékenységet végző a kockázat kezelése, csökkentése érdekében intézkedéseket dolgoz ki. Ez a kötelezettség nem érinti az Mvt.-ben, illetőleg a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvényben foglalt egyéb követelmények teljesítését.

(6) Az (1)-(2), valamint az (4)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni a magáncéllal, nem foglalkozás körében végzett tevékenység megkezdését megelőzően.

A törvény a magáncéllal, nem foglalkozás körében végzett tevékenységek kivételével, minden veszélyes anyaggal és veszélyes készítménnyel végzett tevékenység esetében kötelezővé teszi a kockázatbecslést. A kockázatbecslés nagyon fontos célt szolgál: egyrészt a becsült kockázat jelzi, hogy csökkentésére (kezelésére) kell-e intézkedést hozni, másrészt az intézkedés eredményességét kontrollálhatóvá teszi; ha az intézkedést követően ismételten elvégzett kockázatbecslés nem jelzi a kockázat csökkenését, azt jelenti, hogy vagy az intézkedés volt hibás, vagy az intézkedést nem hajtották végre. A törvény előírja, hogy a kockázatbecslés elvégzéséért szervezett munkavégzés esetén a munkáltató, egyéb esetben a vállalkozó, nem vállalkozás keretében végzett tevékenység esetében a tevékenységet végző a felelős. Ezzel a szabályozással a veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel végzett tevékenységek „munkavédelmét” a törvény az 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) határain túlra, a nem szervezett munkavégzésre is kiterjeszti. A törvény - összhangban az Mvt.-vel - meghatározza a kockázatbecslés szakaszait. Előírja, hogy a törzskönyvezés során, illetve a nagy tömegben gyártott vagy importált veszélyes anyagok esetében az adatszolgáltatás (részletessége a gyártott vagy importált anyag tömegétől függ) a gyártó vagy az importáló kötelessége és felelőssége, de a kockázatbecslésnek a tevékenység ismerete nélkül elvégezhető szakaszait - az egészségügyi miniszter és a környezetvédelmi miniszter által meghatározott módon - a hatóság (OKK-OKBI) végzi el.

61/1999. XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről

3. § (1) Annak érdekében, hogy a munkavállaló biztonságát és egészségét fenyegető kockázatot meg lehessen becsülni, továbbá a szükséges intézkedések meghatározhatók legyenek, a munkáltatónak minden olyan tevékenységnél, amely feltehetően biológiai tényezők kockázatával jár, meg kell határoznia a munkavállalókat, illetve munkát végző személyeket (a továbbiakban együtt: munkavállaló) érő expozíció jellegét, időtartamát és – amennyiben lehetséges – mértékét.

(2) A különböző csoportokba tartozó biológiai tényezők együttes expozíciójával járó tevékenységnél a kockázatot minden jelen lévő biológiai tényezőre meg kell becsülni.

(3) A kockázat becslését évente, továbbá minden olyan esetben meg kell ismételni, amikor a körülmények megváltozása a munkavállaló biológiai tényezőkkel történő expozícióját befolyásolhatja.

(4) A (2) bekezdés szerinti becslést az alábbi szempontok szerint kell elvégezni:

Az ún. intelligens dokumentumokban az űrlapvédelem be- és kikapcsolása
    

Űrlapvédelem feloldása Office XP, 2003 esetén


Nézet menü Þ Eszköztárak, majd a megjelenő listában tegyünk pipát az ü Űrlapok elé.  A lakat ikonnal kapcsolhatjuk ki és be az űrlapvédelmet.

Ha azonban ezek az információk nem lennének elégségesek, kattintson ide egy fájl megnyitásához, mely részletesen leírja a tennivalókat!
    

Űrlapvédelem feloldása Office 2007 esetén.

    A Korrektúra lap Védelem csoportjában kattintsunk a Dokumentum védelme gombra, majd a Formázás és módosítás korlátozása parancsra.

    A Word menüszalagjának képe
    A Dokumentumvédelem munkaablakban kattintson a Dokumentumvédelem kikapcsolása gombra.

    Ha a dokumentumvédelem érdekében megadott egy jelszót, írja be a jelszót a Dokumentumvédelem kikapcsolása párbeszédpanelen.

Jó munkát kívánok!

                                         Somogyi Gábor