VIZSGÁLATI SZEMPONTOK AZ EMELŐGÉPEK CÉLVIZSGÁLATÁHOZ

Az ebben a fejezetben felsorolt vizsgálati szempontokat valamennyi emelőgép esetében vizsgálni kell.
Emelőgép: az a szakaszos üzemű gépi vagy kézi (emberi erő) meghajtású szerkezet vagy berendezés, ami közvetlenül vagy segédeszközzel terhet emelni vagy süllyeszteni képes, azt a kiindulási helyzetéből az érkezési helyére továbbítja.
Kezelői jogosultság
• Rendelkezik az emelőgépet kezelő munkavállaló emelőgépkezelő/targoncakezelő szakképesítéssel/jogosítvánnyal/igazolvánnyal/jogosultsággal.
• A kezelt emelőgépre vonatkozó kezelői jogosultság megtalálható a bemutatott kezelői dokumentumban.
• A bemutatott jogosítvány… stb. orvosi alkalmassági vizsgálati szempontból érvényes.
• Az orvosi alkalmasság érvényességét a gépkezelő életkorához tartozó megengedett időtartamot meghaladóan állapították meg.
• A bemutatott emelőgép-kezelői jogosultság házi vizsga.
• Az 5/1985. (VII. 1.) IpM-BkM-MÉM együttes rendelet alapján kiadott targoncavezetői jogosítvány.
• A 6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM együttes rendelet alapján kiadott építőgép-kezelő jogosítvány („mustársárga”).
• 2009. január 1-je után kiadott OKJ-s Emelőgépkezelő vizsgabizonyítvány mellé kiadott Tanúsítvány arról, hogy a vizsga keretében mely emelőgépek kezeléséből tett sikeres gyakorlati vizsgát a gépkezelő.
Van Tanúsítvány a gyakorlati vizsgáról
Külföldi szerzett jogosítvány
− honosítva van
− nincs honosítva
• Kisgépkezelői jogosítvány
A kezelt (emelő)gép fajtája
− daru
− targonca
− raktári felrakógép
− munkaállvány (személyemelő)
− építési teher- és személyemelő
− emelőasztal
− emelő hátfal
− gépjármű emelő
− körülkerített emelőterű emelő
− hulladékgyűjtő jármű beürítő berendezése
− betonterítő gém
− szintkülönbség kiegyenlítő
2
− manipulátor
− rakodógép/földmunkagép/mezőgazdasági erőgép emelőgép, daru üzemmódban
− rakodógép/földmunkagép/mezőgazdasági erőgép személyemelőként használva
− más emelőgép
− „béka”
A kisgépkezelő jogosítványt kiadta
− ÉKKO
− Munkáltató, ahol a munkavégzés folyik
− másik/korábbi munkáltató
− emelőgép szakértő
− más „magán”személy
Teherkötözés
• A teherkötözést, irányítást végző személy rendelkezik jogosultsággal.
• Amennyiben szükséges, az irányítással megbízott személy felismerhetőségét karszalaggal, eltérő színű ruházattal vagy eltérő színű fejvédő sisakkal biztosították.
• A teherkötözést szabályosan végzik.
Munkavédelmi oktatás
• Igazolt módon történt az emelőgép kezelők, kötözők munkavédelmi oktatása.
• Az egyéb emelőszerkezetek kezelői részére a szakmai és munkavédelmi ismeretek elsajátítását munkavédelmi oktatás keretében az üzemeltető biztosította.
• A munkavédelmi oktatáshoz készíttetett az üzemeltető munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személlyel tematikát.
• Az oktatási tematika kiterjed a munkahelyek, munkaeszközök, a technológia kockázataira, annak elhárítására, a vonatkozó jogszabályok betartására.
Emelőgép napló
• A vizsgált emelőgépnek van emelőgép naplója.
• Az emelőgép naplót rendszeresen vezetik, abban a műszakonkénti vizsgálatokat és az esetleges meghibásodásokat és azok elhárításának tényét rögzítik.
• A felügyelői ellenőrzéskor aktuális műszakonkénti vizsgálat elvégzését beírták a naplóba.
• A bejegyzés megfelel a vizsgált emelőgép valós állapotával.
• Az emelőgép naplóba a vizsgálatot végzők megtették a bejegyzéseket.
• A korábban bejegyzett meghibásodás kijavítását bejegyezték a naplóban.
Feliratok, jelölések, jelzések
Terhelhetőségi diagram
• A terhelhetőségi diagramot minden emelőgépen jól látható helyen feltüntették, minden olyan megfogó szerkezethez, amellyel az emelőgépet fel lehet szerelni.
• Az emelőgép kezelő ismeri a terhelhetőségi diagram jelentését.
• Az emelőgépen valamennyi szükséges felirat, jelzés, jelölés megtalálható.
• A használati információk a kezelő rendelkezésére állnak.
Rendeltetés szerinti használat ellenőrzése
• Az emelőgép általános műszaki állapota, biztonsági berendezéseinek megléte és működése megfelel a követelményeknek.
3
• Az emelőgépet a rendeltetésének megfelelően használják.
• Közterületen vagy arra kihatóan felállított emelőgép esetén készült – az előírt tartalommal – emeléstechnológiai utasítás.
• A nagy- és kisfeszültségű föld feletti szabadvezeték közelében üzemeltetett emelőgépnél a vezetékeket feszültségmentesítették.
• Ha ez nem lehetséges, akkor a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet szerint a feszültségszinttől függően meghatározott biztonsági távolságot biztosítják.
• A vonatkozó jogszabályban foglaltakon túl a telepítés, üzemeltetés megkezdése előtt kikérik a vezeték kezelőjének (áramszolgáltató) írásbeli nyilatkozatát is a feszültség nagyságáról és a biztonsági távolságról.
• Amennyiben az emelőgép magassága a 4 métert meghaladja és a vezeték szakasz nem feszültségmentesíthető, készült emelési utasítás az előírt tartalommal.
• Az egymás hatósugarába működő emelőgépek biztonságos üzemeltetésének feltételeit megtervezték és utasításban rögzítették.
• Az utasítás kiterjed a telepítésből, az üzemeltetésből, az együttes üzemeltetésből, a környezetből az együttes üzemeltetésre ható veszélyek megakadályozására a várható kockázatok alapján.
• Az emelőgép érintésvédelmét, szabadtéri szerelés esetén villámvédelmét a vonatkozó előírások szerint elkészítették, és megfelelőségét mérési jegyzőkönyvvel igazolni tudják
• Az új telepítési helyen felállított emelőgép üzembe helyezése előtt az emelőgép fővizsgálatát elvégezték.
Belső közlekedési rend
• Ahol erre szükség van, kialakították a belső közlekedési rendet.
• A gyalogos és az önjáró emelő/rakodógépek közlekedési útjait elhatárolták egymástól.
• Anyagot, terméket csak a kijelölt helyen és módon, a tömeg- és mérethatárok megtartásával mozgatnak.
Mentés
• A kezelőfülkével ellátott emelőgép esetében biztosították a kezelő biztonságos kimentésének személyi – pl. kiképzett mentőszemély(ek) – és tárgyi (pl. kötélhágcsó, biztonsági hevederzet, mentőkötél) feltételeit, üzemzavar, baleset vagy a kezelő rosszullétének esetére.
• A mentésre az emelőberendezést tették elsősorban alkalmassá, hogy segédenergiával vagy kézi erővel, gravitációval legyen lehetőség a személytartó leengedésére.
• Amennyiben biztonságos megoldással nem lehetséges az emelőberendezés kézi működtetése, ott egyéni mentő (önmentő) készüléket alkalmaznak.
• Azoknál a személytartóknál, ahol az önmentő alkalmazása és megléte kötelező, csak olyan személyeket emelnek fel a személytartóval, akik saját mentésüket (önmentésüket) képesek biztonságosan végrehajtani.
• A személytartóból, a magasban elakadást imitálva, az önmentést időszakonként gyakoroltatják.
• Minden alkalommal ellenőrzik, hogy a személytartóban az önmentő készülék ott van és üzemképes.
• Az önmentő készülék mentőkötelét félévenként felülvizsgálják, és írásban nyilatkoznak a további felhasználhatóságáról.
4
• A személytartón előre kijelölik és megkülönböztető színezéssel jelzik azt a garantált teherviselő pontot, ahová a mentő (önmentő) eszközöket kell erősíteni.
Kezelő védelme, kezelőhely
• Az emelőgép rendelkezik olyan műszaki megoldással (pl.: biztonsági öv), amely biztosítja a felborulás esetén a vezető ülésben maradását.
• Kezelő ülésben maradást biztosító szerkezetet rendeltetésszerűen használják.
Illetéktelen használat kizárása
• Az emelőgép üzemeltetésének befejezésekor, vagy a munkaszünetek megkezdésekor, ha a kezelő az emelőgépet elhagyja, akadályozott, hogy az emelőgépet illetéktelen személy üzembe helyezhesse.
• Villamos üzemű emelőgépet üzemszünet alkalmával leválasztják a hálózatról és a főkapcsolót kikapcsolt helyzetében biztonsági zárral (lakattal) lezárják.
Tehermegfogó, -felvevő eszközök
• Kiakadásgátló van a horgon.
• A kiakadásgátló kézi erővel nyitható.
• A kiakadásgátló a horogcsúcshoz teljes zárással kapcsolódik.
• A horog bármely helyzetében a kiakadásgátlót a rugó egyértelműen zárt helyzetben tartja.
• Teherfelvevő eszközök tárolása megfelel az előírásoknak.
Karbantartás
• Biztosítottak a karbantartás körülményei.
• Biztosítottak a karbantartás eszközei (pl. ideiglenes pódium, szerelőállás, rakodógép karbantartásánál zuhanásgátló bak, fabetét, stb.).
• A karbantartó a munkája megszakítása vagy elvégzése után az emelőgép naplóba beírja a karbantartás eredményét és azt, hogy az emelőgép üzemképes-e, vagy nem.
Kockázatértékelés
• A munkáltató figyelembe vette az emelőgépek veszélyeit a kockázatértékelés során.
Egyéni védőeszköz
• A munkáltató biztosította a munkavállalói részére a veszélyforrások ellen megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket.
• A munkavállaló rendeltetésének megfelelően használta a munkáltató által biztosított, a veszélyforrások ellen megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket.
EMELŐGÉPENKÉNTI VIZSGÁLATI SZEMPONTOK
Az ebben a fejezetben felsorolt vizsgálati szempontokat – lehetőségek szerint – az adott rész emelőgépeinél kell vizsgálni.
Daru: Horgon vagy más teherfelvevő szerkezeten függesztett terhek szakaszos emelésére és mozgatására való gép.
5
Általános minden darunál vizsgálandó kérdések
• A látható figyelmeztető jelzéseket úgy helyezték el, hogy azokat a darukezelő minden kezelőállásból jól láthassa, és azok ne korlátozzák a rálátását a teherre és annak közvetlen környezetére.
• A következő figyelmeztetéseket és utasításokat elhelyezték táblák vagy jelzések formájában a darun.
− terhelhetőség (diagram vagy táblázat) minden kezelőhelyen (fülke vagy kezelőhely a darun);
− az illetéktelenek feljutásának tiltása (a daru feljárójánál);
− tilos forgó részek hatósugarán belül tartózkodni (a daru feljárójánál), ahol alkalmazható;
− a gém szabad elfordulásának biztosítása;
− a gépkönyv ismeretének kötelezettsége.
• Ha szükség van ilyen védelemre, például magasban lévő daruk (például toronydaru), vagy sajátos kockázatú daruk esetén, megfelelő villámvédelmi védőrendszert telepítettek a darura.
• A szabadtéri darut földelték.
• A saját áramforrással ellátott, nem helyhez kötött darun az érintésvédelmi áramköröket, a testet, és az idegen vezetőképes részeket összekötötték a védővezető csatlakozókapcsával az áramütés elleni védelem biztosítására (Egyenpotenciálra hozó összekötés: Villamos összekötés létrehozása vezetőképes részek között azonos potenciál elérésére).
• Biztosítottak az eszközök a villamos berendezés leválasztására, hogy azon feszültségmentes és leválasztott helyzetében munkát lehessen végezni. Ezek az eszközök megfelelőek és alkalmasak a kívánt célra; megfelelően vannak elhelyezve; könnyen azonosíthatóak, hogy a villamos berendezés melyik részéhez (részeihez) vagy áramköréhez (áramköreihez) tartoznak.
• Az előző eszközök közül, amelyeket a zárt villamos kezelőtéren kívül telepítettek, olyan eszközzel vannak felszerelni, amely biztosítja az eszköz KI állását (leválasztott állapot), (például lakatolással, kulccsal való reteszeléssel). Ha ezt biztosították, akkor mind a távműködtetéses, mind a helyi visszakapcsolás lehetetlen (Védelem illetéktelen, véletlenszerű és/vagy hibás bekapcsolás ellen).
• Ha több álló vagy darusínre szerelt darut egy időben kell egy helyen mozgatni, és ütközés kockázata áll fenn, mint például: két híddaru ugyanazon a sínen vagy egymás felett, két toronydaru hatósugara egymást fedi, van ütközést megakadályozó berendezés.
• Azon a darun, amelynek a vezérlőelemei illetéktelen számára hozzáférhetők, megfelelő szerkezeti megoldással megakadályozott az illetéktelen általi indítás lehetősége (pl. zárható ajtó, zárható kapcsoló nyomógombos vezérléskor.
• Az üzemelés közben veszélyt jelentő darurészeken szilárd rögzítésű védőburkolat van az akaratlan érintés megakadályozására.
• Az üzem és szállítás közben a darun vagy a daru működési területén tartózkodó személyekre veszélyt jelentő darurészeken váltakozva, sárga és fekete színű sávokból álló figyelmeztető színjel van. Közúton közlekedő darukon piros és fehér is lehet a sávok színe.
6
• Figyelmeztető színjei van minden darurészen, amely üzem közben veszélyt okozhat, de legalább:
− a horogszerkezetek burkolatán,
− a merev teherfelvevő eszközökön,
− a gém csúcsán 400-2000 mm hosszban,
− a mozgó ellensúlynak a darupálya- vagy pódiumszinttől mért 2000 mm alatti részein, ha ott emberek tartózkodhatnak,
− a forgóalváznak a daru nem forgó része űrszelvényén túlnyúló elemein, a darupálya- vagy pódiumszinttől mért 2000 mm magasságig, ha ott emberek tartózkodhatnak,
− a talajszinti darupályán mozgó daruknak a futóművön túlnyúló oldalrészein és
− a segédtámaszokon.
• Több daruval végzett együttes emelésre kiadtak emelési technológiai utasítást.
Híddaru
• A híd típusú darun van lehetőség a kezelő kimentésére akkor is, ha a daru nem a beszállóhelyen áll meg.
Toronydaru: Gémes forgódaru, ahol a gém az üzemi helyzetében megközelítőleg függőlegesen álló torony tetején van. Ezt a gépi hajtású berendezést felszerelték a függesztett teher emelését és süllyesztését végző eszközzel, és az ilyen tehernek a kinyúlási sugár változtatásával, elfordulással és/vagy a teljes berendezés helyváltoztatásával való mozgatását végző eszközökkel.
• A toronydarut felszerelték szélsebességmérővel, kivéve az olyan önszerelő darukat, amelyek horogmagassága vízszintes gémállásnál kisebb, mint 30 m.
Önjáró/Autódaru
Önjáró daru: Saját energiaforrással rendelkező, nem kötött pályás gémes daru, amely teherrel vagy teher nélkül mozoghat, és amely a nehézségi erő hatására őrzi meg állékonyságát. Az önjáró daruk gumikerekeken, lánctalpakon vagy egyéb mobil szerkezeteken közlekedhetnek. Rögzített helyzetben támaszokkal vagy egyéb, állékonyságot növelő szerkezetekkel lehetnek megtámasztva. Az önjáró daruk felépítménye lehet teljesen körbe forgatható, korlátozottan forgatható, vagy nem forgatható. A gém és a teher emelésére általában egy vagy két emelődobbal és/vagy hidraulikus munkahengerekkel vannak felszerelve. A teher horogszerkezettel vagy egyéb tehermegfogó szerkezettel mozgatható.
• A támaszokon van a teljesen kitolt helyzetet mutató jelölés.
• Önjáró daru gyári adattábláján szerepel a szállítás közbeni saját tömegének nagysága.
• Mobil daru felállítása előtt meggyőződtek a talaj teherbíró-képességéről.
• A daru támaszai alatt – azok felületi nyomásának csökkentésére – alkalmazott alátétek a gyár által jóváhagyottak, illetve ettől eltérő esetben külön (pl. számítással) ellenőrzöttek.
Rakodódaru: Gépi hajtású daru, amely az alaphoz viszonyítva elforgó toronyból és a torony végéhez csatlakozó gémrendszerből áll. A daru rendszerint járműre (beleértve a nyerges pótkocsit is) van szerelve, és a jármű megrakására vagy lerakására való.
• A támaszokon van a teljesen kitolt helyzetet mutató jelölés.
7
• A daru támaszai alatt – azok felületi nyomásának csökkentésére – alkalmazott alátétek a gyár által jóváhagyottak, illetve ettől eltérő esetben külön (pl. számítással) ellenőrzöttek.
Villamos emelődob
Villamos hajtású, szakaszos működésű, a teherfelvevő eszközre függesztett teher emelésére és süllyesztésére alkalmas önálló emelőgép.
• Ennél a fejezetnél az „2. Általános követelmények” fejezetben található kérdések használandók.
Targonca
• Ha a vezető nem tartózkodik a targoncán, a tehermegfogó szerkezet teljesen leeresztett állapotban van.
• Az emelőtargoncát a terhelési diagramjának megfelelően terhelik (pl. villahosszabbító használatakor).
• Homlokvillás emelőtargonca terhelt állapotban lejtőn lefelé csak hátramenetben halad.
• Ha a kezelő a targoncát elhagyja, gondoskodik, hogy illetéktelen személyek a targoncát ne használhassák (pl. az indítókulcsot kiveszi).
• Járműre történő rakodás esetén a járművet elmozdulás ellen rögzítik.
Gyalogkíséretű targonca
• A kormányrúd az elengedése után automatikusan visszatér a felső végállásba.
• A targoncát felszerelték rögzítőfékkel.
• A targonca kerekei el vannak látva kerékvédővel.
• A legalább 1800 mm emelési magasságú rakodótargoncát felszerelték a teher hátraesését megakadályozó védőráccsal.
Raktári felrakógép
Raktári, polcrendszert kiszolgáló az állványok közötti folyosókon belüli és azokon kívüli sínpályához kötött emelőberendezés. A gépek oldalirányban is mozgatható teherfelvevő szerkezete a tárolási egységek és/vagy hosszú áruk - mint pl. rúdanyagok - berakására és kivételére való. Végezhetnek kommissiózási és hasonló feladatokat is. Hozzá tartozik az áthelyezőszerkezet is, amely a raktári felrakógépet az egyik állványfolyosóból a másik állványfolyosóba vagy a javítópályára helyezi át. A gépek vezérlése a kézitől az automatikusig terjedhet.
• Kulccsal működtetett kapcsoló van a gép vezérlőtábláján az illetéktelen használat megakadályozására.
• A kulcs a kapcsolóból csak a "ki" állásában húzható ki.
• A kulcs csak az adott géphez és a gép üzemelési területéhez tartozó bejárati ajtóhoz való
• A személyeket a gép munkaterületére való bejutás korlátozásával védik attól, hogy a gép mozgása megsebesítse őket.
• Tilos illetéktelen személyeknek belépni az állványfolyosókra és megközelítési területeikre, valamint tilos az állványfolyosókat más területekre való bejutásra használni.
8
Munkaállványok
• Emelőgéppel személyeket csak erre a célra tervezett és tanúsított kiegészítő felszereléssel, illetve az erre az üzemmódra alkalmassá tett emelőgéppel emelnek.
• Csak olyan térben emelnek a személytartóval személyeket magasba, ahol a nagy- és kisfeszültségű föld feletti szabadvezetékre történő ráhaladás kizárt, és a személytartóban lévő kezelőnek szabad manipulációs lehetősége van a kosárral elérendő hely környezetében.
• A személytartóban tartózkodók az irányító és a kezelő, valamint a talajszinten tartózkodók között egyezményes jelzésrendszer van.
Mozgó munkaállvány (MMÁ): Olyan mozgatható emelőberendezés, amelynek rendeltetése személyek mozgatása a munkavégzés helyére. A munkát a munkapódiumról végzik, és a munkapódiumba egy meghatározott alaphelyzetben szállnak be és szállnak ki. A gép legalább egy - kezelőelemekkel felszerelt - munkapódiumból, emelőszerkezetből és alvázból áll. Ebben az anyagban az MMÁ rövidítés mozgó munkaállványt jelent. (Ilyenek lehetnek pl. az ollós emelők, kosaras emelők is , sok más mellett.
Az MMÁ-k két fő csoportba sorolhatók:
A csoport: olyan MMÁ-k, ahol a teher tömegközéppontjának függőleges vetülete mindig a billenőélen belül marad.
B csoport: olyan MMÁ-k, ahol a teher tömegközéppontjának függőleges vetülete a billenőélen kívülre kerülhet.
A haladás szempontjából az MMÁ-k három csoportra oszthatók:
1-es csoport: haladás csak az MMÁ szállítási helyzetében van megengedve;
2-es csoport: a megemelt munkapódiummal való haladást az alvázon levő kezelőhelyről vezérlik;
3-as csoport: a megemelt munkapódiummal való haladást a munkapódiumon levő kezelőhelyről vezérlik.
• Felszereltek olyan önműködő biztonsági szerkezetet, amely megakadályozza a gyalogkíséretű MMÁ-k és az 1-es csoportba tartozó önjáró MMA-k haladását, ha a munkapódium nincs közlekedési helyzetben.
• A rögzítőcsapok az akaratlan kilazulás ellen (például rugós pecekkel) és az elveszés ellen (például lánccal) biztosítottak.
• A támaszokon lévő talpak kialakítása olyan, hogy képesek legalább 10°-os talajegyenetlenség kiegyenlítésére.
• A járműre épített MMÁ-t felszerelték a vezetőfülkéből látható jelzővel, amely jelzi, ha az MMÁ bár-mely részegysége nincs szállítási helyzetben.
• Az MMÁ illetéktelen használat ellen védve van (pl. zárható kapcsolóval).
• Személyek és tárgyak leesésének megelőzésére a munkapódium minden oldalán védőszerkezetet alkalmaznak.
• A védőszerkezet biztonságosan van rögzítve a munkapódiumhoz, legalább 1,1 m magas korlátja és legalább 0,15 m magas lábléce van, valamint van térdléce, amely nincs a korláttól és a lábléctől 0,55 m-nél távolabb.
• Minden kezelőhelyen van vészleállító berendezés.
• Az MMÁ kinyúló elemeinek széleit figyelmeztető színekkel megjelölték.
9
Oszlopos kúszó munkaállvány (OKMÁ): Kézi vagy gépi hajtású fogasléces emelésű munkaállvány, amelyet arra terveztek, hogy arról egy vagy több személy munkát végezzen. A függőlegesen mozgó alkotórészeket (munkahíd) személyek, munkaeszközök és anyagok egy meghatározott belépőpontról és vissza való szállítására is használják. Ezek a feltételek különböztetik meg az OKMÁ-kat az építési felvonóktól.
• Az OKMÁ-munkahídon és/vagy az önjáró OKMÁ alvázán van olyan készülék, amely az üzemen kívüli állapotban megakadályozza az illetéktelen használatot.
• A munkahíd és az alváz közötti beszorulás és nyíródás veszélyek kialakulását biztonsági távolságokkal vagy megfelelő védőkorlátok felszerelésével elkerülik.
• Ha a biztonsági távolság kialakítása vagy megfelelő elkerítés nem lehetséges, akkor akusztikus figyelmeztető-készülék van a munkahídon, amely folytonos hangjelzéssel figyelmeztet, ha a munkahíd az alváztól számított 2,5 m-en belül mozog.
• A támaszok alkalmasak a gyártó által megengedett terhelések felvételére.
• A munkahídon a csapóajtók szilárdan rögzítettek és lefelé nem nyithatók.
• A fal felöli oldal kivételével a munkaállványon vagy minden toldat minden oldalán legalább 1,1 m magas védőkorlát van, a közbenső korlátok távolsága a felső léctől vagy a lábléctől legfeljebb 0,5 m távolságban van, a láblécek 0,15 m magasak.
• A munkahídon van legalább egy, nem kifelé nyíló bejárati ajtó, az vagy automatikusan záródik, vagy villamosan reteszelt, és nyitott állapotában megakadályozza a munkahíd működését.
• Az OKMÁ-n olyan (zuhanásgátló) készülék vagy eszköz van, amely bármilyen meghibásodás esetén (nem számítva az oszlop vagy a munkahíd szerkezeti meghibásodását) megakadályozza a munkahíd lezuhanását, és amely működésbe lép, mielőtt az a 0,5 m/s sebességet túllépné. Ez a készülék vagy eszköz automatikusan leállítja a munkahidat, és 1,1-szeres névleges teher esetén is megtartja azt.
• Az OKMÁ-n van olyan szerkezet, amely bizonyos körülmények esetén lehetővé teszi a munkahíd vészhelyzeti süllyesztésének kézi vezérlését.
Mozgó munkahidak
Függesztett rendszerű mozgó munkahíd (SAE)
Állandó telepítésű, függesztett rendszerű munkahíd (BMU): A BMU egy meghatározott épületre vagy építményre állandó jelleggel telepített SAE. A BMU függesztőszerkezetből és erre függesztett személytartó eszközből áll. A függesztőszerkezet általában csörlővel felszerelt, a tetőn elhelyezett síneken vagy erre alkalmas felületen (például betonpályán) futó kocsi. Ez lehet egysínű pályás rendszerű haladókocsi vagy más függesztőszerkezet, például rögzített gém, amely az építményen van rögzítve és az erre függeszthető munkahíd, amelyet a BMU elemeiként kell értelmezni.
Ideiglenesen telepített, függesztett rendszerű munkahíd (TSP): A TSP olyan SAE, amelyet meghatározott feladatra, meghatározott időtartamra telepítettek egy épületre/épületbe vagy építményre/építménybe. A TSP a munkahídból és azzal összeépített függesztőszerkezetből áll, amely egység előnyösen alkalmazható építési munkahelyeken. Annak a munkának a befejezése után, amelynek céljára a berendezést telepítették a TSP-t szétszerelik és az építési munkahelyről elszállítják. A TSP-k alkalmazhatóak például építés, burkolás, festés esetén, épületek, hidak, kémények és egyéb építmények karbantartásakor és helyreállításakor.
10
• A függő munkahíd méretei megfelelőek az engedélyezett számú személyek, valamint a szerszámok és a munkaanyagok számára.
• A munkahíd padlózata hibátlan és csúszásmentes felületű (például rács vagy bordázott lemez) és úgy van rögzítve, hogy csak szándékosan távolítható el.
• A munkahídon van körben védőkorlát, térdléc és lábléc. A padló felső szintjétől mért legkisebb távolság a védőkorlát felső éléig legalább 1000 mm. A térdléc, illetve a lábléc és a védőkorlát közötti távolság legfeljebb 500 mm. A láblécek legalább 150 mm-rel érnek a padlószint fölé.
• A munkahíd-ajtók kifelé nyílnak.
• Az ajtók önmaguktól záródnak és reteszelődnek, vagy olyan figyelőrendszerük van, amely biztosítja, hogy a SAE motorikusan csak akkor legyen mozgatható, ha az ajtók zárva és reteszelve vannak. Az ajtók akaratlanul nem nyílnak.
• Az emelőműnek van olyan kézi működtetésű berendezése, amellyel feszültségkimaradás esetén a munkahidat ellenőrzötten le lehet engedni.
• Van vészkikapcsoló berendezés minden kezelőhelyen és minden olyan helyen ahol a vészkikapcsoló berendezés szükséges lehet.
Személyemelő berendezések
Függesztett szállítókosár: Olyan berendezés, amelyet személyek daruval való emelésére (mozgatására) terveztek.
• A függesztett szállítókosárhoz csatlakozó bármilyen erősáramú kábelt vagy tömlőt a szállítókosárhoz úgy csatlakoztatnak, hogy ne zavarja a szállítókosár biztonságos működését.
• A szállítókosárhoz csatlakozó bármilyen vezetőkötelet úgy csatlakoztatnak a szállítókoráshoz, hogy ne zavarja a szállítókosár biztonságos működését.
• Ha a szállítókosárból villamos hegesztési műveletet végeznek, különös gondot fordítanak a szállítókosár földelésére azért, hogy megelőzzék a darunak és/vagy a köteleknek villamos vezetőkké válását.
Emelhető kezelőhely: Olyan kezelőhely, ahol a kezelő változtatni tudja a magassági helyzetét. Az emelhető kezelőhely állhat fülkéből vagy fülkéből és járdából.
• Az emelhető kezelőhelynek van(nak) kijelölt beszállási/elhagyási helyzete(i).
• Az emelhető kezelőhelyen levő, beszállási vagy elhagyási célú belépőnyílásokon olyan ajtó vagy kapu van, ami
a. olyan kialakítású, hogy:
− vagy magától visszatér csukott és rögzített helyzetébe, vagy
− olyan reteszelése van, ami megakadályozza az emelhető kezelőhely működését, amíg nincs becsukva és rögzítve;
b. kívülről nem nyitható;
c. olyan kialakítású, hogy megakadályozza a véletlen kinyitást (csak szándékos művelettel nyílik ki).
• Lehetséges az emelhető kezelőhelyről való menekülés energiakimaradás vagy hasonló helyzet esetén, a gyártó által leírt egyéb menekülési lehetőség használatával.
• Az emelhető kezelőhely emelése vagy süllyesztése közben a daru ne legyen működtethető.
11
Ideiglenesen személyemelésre használt emelőberendezés: Nem személyemelésre készült, de személyek magasba emelésére ideiglenesen alkalmassá tett emelőberendezés.
• A személyemelésre ideiglenesen felhasznált emelőgép rendelkezik az emelőgép megfelelőség-vizsgálatán alapuló, a vizsgálat eredményét is tartalmazó, akkreditált szervezet által kiadott vizsgálati jegyzőkönyvvel (Ilyen lehet pl. daru, targonca, rakodógép, stb.).
• A horogszerkezetre felfüggesztett személytartóval üzemelő emelőberendezés emelőkötelét személyemelés előtt felülvizsgálták és a vizsgáló személy írásban nyilatkozott annak megfelelőségéről.
• Villamos hegesztési munkálatokat a személyemelő berendezésből csak akkor végeznek, ha – a személyemelő felfüggesztése szigetelt, vagy olyan mértékű elektromos ellenállású, elektromosan vezető kapcsolat áll fenn külön a villamos hegesztő készüléken a személyemelő és a munkadarab csatlakozókapcsa között, amely áramütést nem okozhat.
• Minden esetben, amikor a személytartót az emelőberendezéssel összekapcsolják, az összes előírt ellenőrzőműveletet és vizsgálatot elvégzik, és annak eredményét az emelőberendezés naplójában írásban rögzítik.
Szigetelt karú emelőgép: olyan mozgó munkaállvány (MMÁ) amely rendelkezhet kiegészítő segéd-emelőkarral, legalább a felső karja szigetelő (kitolható szerkezet), és 1 kV és 800 kV effektív érték közötti névleges feszültségű, hálózati frekvenciájú feszültség alatti munkavégzésre szolgál.
• A feszültség alatti munkavégzéshez használt emelőgép kosarában lévő kezelőszervek kettős működtetésűek (a kezelőszervek akaratlan működtetésének elkerülése érdekében a kezelőszervek használata előtt és alatt egy engedélyező (reteszfeloldó) szerkezetet kell működtetni).
• A feszültség alatti munkavégzéshez használt emelőgép kezelőszervei félreérthetetlen módon azonosítottak a funkcióikkal, és védettek a sérülésektől és a nem szándékos működtetéstől.
• Minden mozgó egységet elláttak az indukált áramokat elviselő földelési csatlakozási ponttal (pontokkal).
• A személyzetet (különösen a földön tartózkodókat) kioktatták a biztonságos munkavégzésről a mobil egység üzem közbeni megérintésével kapcsolatban
• A szigetelő rész(ek)hez rögzített, vagy azokon belül levő vezetőképes részek vezetőképes volta egyértelműen, világosan látható. Ha ez műszakilag nem oldható meg, a szigetelő rész külsején egyértelműen feltüntették, hogy a belsejében vezetőképes szerelvény van. (Ennek a jelölése kék színű.)
Építési teher- és személyemelők
Építkezési teheremelő: Rakodótéri szinteket kiszolgáló ideiglenes emelőgép építési helyszíneken és műszaki létesítményeken megvezetett rakfelülettel, kosárral vagy más teherfelvevő eszközzel.
• A rakfelület útjának alsó vége ütközőkkel határolt.
12
• A teheremelőnek az üzemi használathoz van védelme (körül van kerítve) az alsó szinten.
• A teheremelőnek az üzemi használathoz van védelme az emelési úton.
• A teheremelőnek az üzemi használathoz van rakodótér-kapuja valamennyi hozzáférési szinten.
• A teheremelő alsó szintjén minden oldalon legalább 2 m magasságig van elkerítés.
• Rakfelületen a védelem magassága minden oldalon legalább 0,6 m, hogy megakadályozza az anyag leesését. Ez a 0,6 m 0,15 m magas áttörésmentes bokalécből és olyan perforált lemezből áll, amelynek a nyílása legfeljebb 50 x 50 mm, vagy a rések 20 mm-nél nem szélesebbek.
• Minden oldalon, amelyről fennáll a személyek rakfelületről való leesésének kockázata, van olyan védőkorlát, amely biztonságosan van rögzítve a rakfelülethez. A védőkorlátok legalább 1,1 m magasak és 0,15 m magas áttörésmentes bokalécük van. Legalább egy közbenső védőkorlát van, amely legfeljebb 0,5 m-rel van a bokaléctől, és legfeljebb 0,5 m-rel a kézléc alatt.
• A rakfelületen az oszlop felőli oldalon 1,8 m magasságig van védőburkolat. A védőburkolat szélessége legalább 0,2 m-rel meghaladja az oszlopot mindegyik oldalon, de a rakfelület szélességénél nem szélesebb. A védőburkolatot védelmi helyzetében reteszelték a rakfelület mozgásával, ha a védőburkolatot el kell távolítani a felépítéshez, szétszereléshez vagy karbantartáshoz.
• A fülkeajtókat el látták olyan rögzítő szerkezettel, mely biztosítja azok rögzítését csukott helyzetben. Amint a fülke az állomást elhagyja, a szabad tér felé nyíló ajtóját mechanikus reteszelés rögzíti kinyitás ellen.
• Az ajtókat ellátták olyan készülékkel, amely - amint az ajtó kinyílik - az emelőgép indítását kizárttá teszi, illetve a mozgó fülkét megállítja.
• Ha ajtók helyett védőkorlátokat vagy védőrácsot alkalmaztak, azok kialakítása megfelelően történt.
• A védőkorlát vagy védőrács rendelkezett villamos érintkezővel, az emelőgép indítását kizárttá teszi, illetve a mozgó fülkét megállítja.
Emelőasztal: A teher függőleges vonalú mozgását és közben vízszintes helyzetben való tartását csuklós mechanizmusokkal biztosító emelőberendezés.
• Az összenyomás és nyírás, a mozgó részek, illetve a mozgó és az álló részek között kizárt legalább a következő méretű résekkel: a kézujjak védelmére 25 mm, a lábujjak védelmére 50 mm, a kézfejek védelmére 100 mm, a karok és az összekulcsolt kezek védelmére 120 mm, a lábfejek védelmére 120 mm, a teljes test védelmére 500 mm.
• A legkisebb rések helyett más biztonsági berendezések alkalmazásával kerülik el, hogy a kezelő vagy más személy veszélyhelyzetbe kerüljön mint pl. terelők, védőrács, sorompók, nem mechanikusan működtetett kikapcsolószerkezet, mechanikusan működtetett kikapcsoló-szerkezet, több személy egyidejű tevékenységét igénylő vezérlés.
• A biztonsági készülék úgy működik, hogy leállítja a veszélyeztető mozgó géprészt, mielőtt a sérülés bekövetkezne.
• A 2,0 m-nél nagyobb emelőmagasságú emelőasztalokon olyan védőberendezés van, ami megakadályozza a személynek vagy a tárgynak a rakfelületről való lezuhanását
13
• Ezen a védőberendezésen a személyvédelem céljából legalább egy olyan korlát van, amelynek 1,1 m magasságban kézléce, 0,15 m magas lábléce és a kettőtől legfeljebb 0,5 m távolságban térdléce van.
• Ha ennek a védőkorlátnak van nyitható része, akkor az úgy csatlakozik a vezérléshez, hogy az emelőasztal mozgatása csak bezárt állapotában lehetséges
• Ennek a nyitható résznek a reteszelése olyan, hogy az csak az emelőasztal biztonságos, meghatározott helyzetében nyitható.
• Az emelőasztalon van kézzel mozgatható támasz, hogy a karbantartás a rakfelület alatt is biztonságos legyen.
• Ez a támasz képes a névleges terhet viselő rakfelület alátámasztására, és biztonságos helyről mozgatható.
• Az emelőasztalon van, legalább 15 mm magas betűkkel a következő, maradandóan felírt szöveg: „AMEDDÍG AZ EMELŐASZTAL NINCS MECHANIKUSAN RÖGZÍTVE, ALÁ LÉPNI TILOS!” és egy „Személyek belépése tilos" értelmű piktogram.
• Az emelőasztal névleges terhelése a gép rakfelületén egyértelműen és maradandó módon meg van jelölve.
• A nem személyek emelésére tervezett emelőasztalt egyértelműen megjelölik a személyemelést tiltó szöveggel és/vagy jelképpel.
• Azt az emelőasztalt, amelyet csak a terhet kísérő személyek emelésére terveztek, megjelölték az egyéb személyek szállítását tiltó felirattal.
• A csak kézi erővel működtetett és támaszokkal felszerelt emelőasztalokon van figyelmeztetés, hogy a támaszokat az emelés vagy süllyesztés megkezdése előtt az előírt helyzetbe kell beállítani.
• Az ollós emelőasztalokon van megelőző figyelmeztetésként „Érinteni tilos!" tartalmú figyelmeztető piktogram.
Emelő hátfal: Kerekes járműre vagy járműbe szerelhető, a jármű rakodására és/vagy lerakodására használt emelőszerkezet. A szerkezet lényeges részei az emelőlap, a mozgatószerkezet, a tartóelemek és egy vagy több vezérlőhely.
• Az emelő hátfal munkaterülete és a kezelőhelyek úgy vannak kialakítva, hogy lehetővé teszik a biztonságos hozzáférést, kezelőhelyzetet és munkavégzést.
• Süllyesztés közben a látható és hallható figyelmeztetést adó készüléket a süllyesztésvezérlés beindításakor azonnal működésbe hozzák.
• Az emelő hátfalon van olyan szerkezet, amely megakadályozza az illetéktelen működtetést a kezelő távollétében (pl. Kódos vagy kulcsos zárás és nyitás, Ki/be kapcsoló a zárható vezetőfülkében).
• A kétkezes vezérlés esetén a kapcsolók elhelyezése olyan, hogy a kezelő mindkét keze a veszélyes téren kívülre kerül, ugyanakkor jól látja az emelőlapot és a terhet.
• Az emelő hátfalakhoz van lábujjvédő/lábvédő.
Gépjármű emelők
Szerviz emelő: A járműiparban használt emelőberendezés, amellyel megemelt jármű alatt személyek dolgoznak.
Kézi működtetésű járműemelő: Olyan járműemelő, amelyen a teherfelvevő szerkezetet izomerővel működtetik.
14
Gépi működtetésű járműemelő: Olyan járműemelő, amelyen a teherfelvevő szerkezetet nem izomerővel működtetik.
Helyhez kötött alkalmas járműemelő: Olyan járműemelő, amely a felállítási helyén állandóan rögzítve van.
Helyváltoztatásra alkalmas járműemelő: Olyan járműemelő, amely feladatát betöltheti anélkül, hogy a padlóhoz rögzítenék, és lehet hordozhatóra is tervezni.
Mozgatható járműemelő: Kerekekkel, görgőkkel stb. ellátott járműemelő, amely egyik helyről a másikra mozgatható teherrel vagy anélkül.
Kézi mozgatású járműemelő: Olyan mozgatható járműemelő, amelyet csak izomerővel mozgatnak.
Gépi mozgatású járműemelő: Olyan mozgatható járműemelő, amelyet nem izomerővel mozgatnak.
• Ennél a fejezetnél az „2. Általános követelmények” fejezetben található kérdések is használandók.
• A járműemelőket felszerelték olyan hozzáférhető és rögzített készülékkel, amely megakadályozza a jogosulatlan működtetést az emelő üzemen kívül helyezése után.
• A kezelőelemek védettek az akaratlan működtetés ellen.
• A járműemelők biztonsági berendezései a vészleállító berendezések, az akaratlan mozgást megakadályozó berendezések, a nyomáshatároló szelepek, a karrögzítő rendszerek, a legurulás ellen biztosító eszközök, a mechanikus rögzítőeszközök, a biztonsági megfogók, a nem terhelt tartalék elemek, a biztonsági eszközök tömlő és cső meghibásodása esetén, a zúzódást és nyíródást megakadályozó eszközök, a biztonsági kapcsolók. Ezek – amennyire megítélhető – úgy vannak elhelyezve, hogy védve legyenek a jogosulatlan vagy akaratlan elállítás vagy a károsodás ellen.
Körülkerített emelőterű emelő
Körülkerített emelőterű emelő: körülkerített (részben vagy teljesen zárt) emelőterű, szakaszos üzemű, az üzemi technológiához vagy termelőberendezéshez kapcsolódó, kizárólag teher emelésére szolgáló emelőberendezés.
• A burkolaton kialakított ajtónyílás lehetővé teszi a balesetmentes rakodást.
• Az ajtónak van olyan kényszerműködtetésű; mechanikus retesze, amely megakadályozza nyitását, ha a teherfelvevő eszköz (pl. emelőkosár, emelőlap) nincs az ajtó előtti szinten.
• Minden berendezésnek van külön főbiztosítója és főkapcsolója (kényszerműködtetésű, minden fázist megszakít, kikapcsolt állapotban zárható, rendeltetése, valamint a "Ki" és "Be" helyzet fel van rajta tüntetve.
• A berendezés bekapcsolt állapotát a kezelőhelyről és a főkapcsolótól jól látható vörös fényű fázisjelző lámpacsoport jelzi.
• Villamos reteszelés kizárja az üzemeltetés lehetőségét nyitott ajtóval.
Hulladékgyűjtő jármű beürítő berendezése
Hulladékgyűjtő jármű (HGYJ): olyan jármű, amelyet szokásosan háztartási és darabos hulladék vagy újra hasznosítható anyagok gyűjtésére és szállítására használnak, megtöltését hulladékgyűjtő tartályokból vagy kézzel végzik. A járművet tömörítő mechanizmussal
15
szerelik fel. A HGYJ magában foglal egy vezetőfülkével ellátott alvázat, amelyre a felépítményt szerelik fel. A felépítmény két fő elemből áll, a gyűjtőtartály-felépítményből és a hátulsó fedélből. Ez utóbbit fel lehet szerelni egy beürítő berendezéssel.
Beürítő berendezés: olyan szerkezet, amely a hulladékgyűjtő tartályt felveszi, billenti és a töltővályúba üríti.
• A kézi vezérlésű beürítő berendezést öntartás nélkül nyomógombbal vagy karral, kézzel vezérlik. A nyomógomb vagy a kar elengedése után a mechanizmus azonnal megáll.
• A töltőperem legkisebb magassága kézi feltöltés, nyitott hátsó fal és nyitott rendszer esetén a kezelő állásának szintje felett legalább 1000 mm.
• Ha bármilyen okból a tömörítő szerkezet leáll, akkor az nem képes automatikusan újraindulni.
• Kézzel vezérelt beürítő berendezésen a kezelő elem elengedése automatikusan leállítja a beürítő berendezés mozgását.
• Ha bárki a fellépőkön áll, automatikusan megakadályozott-e a jármű hátramenetbe kapcsolása.
• A jármű hátramenetéhez működik egy külső, akusztikus figyelmeztető készülék.
Betonterítő gém (betonszivattyú)
A betonterítő gém motoros hajtású, a szállítóvezeték irányításához egy vagy több kinyúló vagy kihajló részből álló, forgatható berendezés. Felszerelhetők betonkeverő gépkocsikra, pótkocsikra vagy különleges rendeltetésű. A betonterítő gém lehet gépi hajtású, vontatott vagy nem vontatott, de csak álló helyzetben használható.
• A munkaállomások, kezelőhidak és járófelületek csúszásmentesek például bordás lemezekkel vagy rácsokkal.
• Járműveken lévő terítőgém esetén a betonszivattyúk stabilitását számítással és vizsgálattal ellenőrizték.
• A felhasználó/üzemeltető ellenőrzi és gondoskodnia arról, hogy a gép üzemeltetése az alapvető biztonsági szabályok betartásával történjen.
• A használati utasítást és a gépnaplót a gépen könnyen elérhető helyen tartják.
• A betonterítő gémen tartós, jól olvasható tájékoztató megjelölés van a nagyfeszültségű vezetékektől való biztonságos távolságokra vonatkozó adatokról.
Rakodógép/földmunkagép/mezőgazdasági erőgép emelőgép, daru üzemmódban
Rakodógép: A mellső részén szerelékkel ellátott kerekes vagy lánctalpas önjáró gép, amelyet elsődlegesen a gép előre haladása közbeni (kanállal való) rakodásra vagy anyagkiemelésre terveztek.
Földmunkagép: Elsősorban föld, kőzet vagy hasonló anyagok kiemelésére (kitermelésére), rakodására, szállítására, terítésére, tömörítésére vagy ásására tervezett munkaberendezéssel és/vagy munkaszerelékkel (munkaszerszám) ellátott, kerekeken, lánctalpakon vagy lábakon mozgó önjáró vagy vontatott gép.
• A rakodógép/földmunkagép/mezőgazdasági erőgép vizsgálatait az EBSZ-ben előírtak szerint (mint emelőgép) elvégezték.
16
• Az emelőeszközt (emelőeszközöket) úgy helyezték el a földmunkagép munkaszerelékén vagy más részein, hogy ne fordulhasson elő a függesztőeszköz nem szándékos szétkapcsolódása.
• Az emelőeszköz(öke)t úgy helyezték el, hogy könnyen végrehajtható legyen a horogba való beakasztás és a horogból való kiakasztás.
• Az emelőeszköz(öke)t úgy helyezték el, hogy sem a földmunkagép szokásos működtetésekor, sem pedig a terhek mozgatásakor ne forduljon elő akadályoztatás (például beakadás, elkapás).
• Az emelőeszközként használt rögzíthető horgokon van kiakadásgátló, kivéve, ha más szerkezeti elemek megakadályozzák a horogból a függesztőeszköz vagy a teher akaratlan elmozdulását.
Rakodógép/földmunkagép/mezőgazdasági erőgép személyemelőként használva.
• A személyemelésre ideiglenesen felhasznált rakodógép/ földmunkagép/ mezőgazdasági erőgép rendelkezik az emelőgép megfelelőség-vizsgálatán alapuló, a vizsgálat eredményét is tartalmazó, akkreditált szervezet által kiadott vizsgálati jegyzőkönyvvel.
• Az előző rakodógép/földmunkagép/mezőgazdasági erőgép dokumentációjában megtalálható az adat arra, hogy azzal megengedett a teheremelés/személyemelés.
DOKUMENTÁCIÓK
• Elvégezték az emelőgép munkavédelmi üzembe helyezésének az elrendelését.
• Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot legalább ötévenként, vagy az emelőgép környezetének megváltozásakor (pl. a kiszolgált technológia megváltozásakor) elvégezték.
• Az időszakos biztonsági felülvizsgálat alkalmával azt vizsgálják, hogy az emelőgép szerkezeti kialakítása, gépészeti és villamos berendezése, valamint biztonsági berendezései megfelelnek-e az érvényes biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek, az emelőgép eredeti funkciójának megfelelően üzemel-e.
• A szerkezeti, valamint a fővizsgálatok módja és gyakorisága az emelőgépre, – fajtára/típusra – vonatkozó nemzeti szabvány vagy a gyártó utasításának figyelembe vételével történik.
• Az emelőgépek időszakos vizsgálatait a vonatkozó szabvány előírásai szerint végzik.
Időszakos vizsgálati csoportszám az MSZ 9750 szerint
Szerkezeti vizsgálat időköze*
Fővizsgálat időköze
óra*
hónap
óra
hónap
1
1600
8
4800
24
2
1400
7
4200
21
3
1200
6
3600
18
4
800
4
2400
12
5
600
3
1800
9
• A gépi hajtású targoncák időszakos vizsgálatait a vonatkozó szabvány előírásai szerint végzik.
• A híddaruk időszakos vizsgálatait a vonatkozó szabvány előírásai szerint végzik.
• A járműdaruk időszakos vizsgálatait a vonatkozó szabvány előírásai szerint végzik.
17
• A gépi hajtású targoncák időszakos vizsgálatait a vonatkozó szabvány előírásai szerint végzik.
• A körülkerített emelőterű emelőberendezés időszakos vizsgálatait a vonatkozó szabvány előírásai szerint végzik.
• A toronydaruk időszakos vizsgálatait a vonatkozó szabvány előírásai szerint végzik.
• A mozgó munkaállványok időszakos vizsgálatait a vonatkozó szabvány előírásai szerint végzik.
• A gépjárműemelők időszakos vizsgálatait a vonatkozó szabvány előírásai szerint végzik.
− szerkezeti vizsgálat időköze 4 hónap
A fővizsgálat időköze a gyártás időpontjától számított
− kilenc évig 3 év
• Szerepel a vizsgálati jegyzőkönyvön a vizsgálatot végző pl.: emelőgép szakértő jogosultsága, engedélyének száma.
G-D-36 - Daruk, emelőberendezések, emelőszerkezetek
M-B-22 - Emelőgép-tevékenység biztonsága
Mb5-SZ - Emelőgép technológiája és eszközeinek biztonsága
• A vizsgálatok elvégzését a vizsgálatokat végző az emelőgép dokumentációjában rögzíti, utalva a vizsgálatról készült jegyzőkönyv azonosító jelzésére.
• A vizsgálatot végző nyilatkozik az emelőgép állapotáról.
• Teherfelvevő eszközök időszakos vizsgálatáról az üzemeltető gondoskodik.
• Van a gépi hajtású targoncának üzemviteli dokumentuma.
• Bérelt/bérbeadott emelőgép esetében szerződésben szabályozottak a feladatok, felelősségek.
Jogszabályok
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (Mvt.)
2001. évi C. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről (Elismerési tv.)
5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról (MüM)
6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM együttes rendelet az építőgépkezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgépkezelők képzéséről (hatálytalan!)
5/1985. (VII. 1.) IpM-BkM-MÉM együttes rendelet a targoncavezetők képzéséről (hatálytalan!)
33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről
47/1999. (VIII. 4.) GM rendelettel hatályba léptetett Emelőgép Biztonsági Szabályzat (EBSZ)
14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről (FMM)
16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról (Gépdirektíva)
150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről (OKJ)
12/2013. (I. 22.) NGM rendelet a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről